Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

142 TÓTH ENDR

F. temetés a még el nem készült vagy fél nem szentelt templomban alighanem a mindennapos gyakorlatnak felelt meg.

7 Pétert az építés/átépítés alatt álló pécsi székesegyházban temették el. Sámuel néhány éves uralkodás után halt meg, testét esetleg az általa már korábban alapított Sármonostorban, vagy ideiglenesen a feldebrői templomban temették, bár az altemplom keltezése vitatott.

8 I. András ugyan 1046-ban trónra lépve hosszabb ideig uralkodott (+ 1060), temetkezési helyét, a tihanyi bencés monostort azonban csak 1055-ben, néhány évvel a halála előtt alapította.

9 A temetésekor készen állt-e már a templom és kolostor? I. Béla rövid ideig uralkodott (1060-1063), és ez idő alatt az általa 1061-ben alapított szekszárdi monostor sem épülhetett fel.

1

0 A gyermekként megkoronázott Salamon ugyan 10 évig uralkodott (1063-1074), de száműzetésben halt meg, és az apósa, IV. Henrik császár fennhatósága alá tartozó Polában temették el." Alapított-e a tevékeny, fiatal uralkodó olyan egyházi létesítményt, amit temetkezési helynek szánt? Erre akkor tudnánk válaszolni, lia találnánk olyan királyi alapítású egyházi létesítményt, amely Salamon alapításaként jöhet szóba. Egy ilyen következtetést ugyan nem lehet bizonyítani, a királyi alapítású prépostságok és monostorok ismeretében azonban valószínűsíthető. Gondolni lehet arra, hogy all. században már létező Pozsony-várbeli prépostságot

1

2 talán Salamon alapította. Ezt egyrészt a I 1. századi uralkodók által ismert alapítások kis száma, másrészt Salamon pozsonyi tartózkodásai miatt lehet számításba venni.

1

3 A rövid ideig uralkodó I. Géza (1074-1077) ugyan Garamszentbenedeken alapított bencés monostort (1075), mégsem ott, hanem Vácon temették el. ahol a székesegyház építését ő fejezte be.

1

4 Okát nem tudjuk: a garamszentbenedeki templom sem lehetett készen, talán ezért volt szükség más temetkezőhely keresésére. Bái' figyelembe kell venni, hogy az alapítások írásba foglalása és az. építkezés viszonya általában bizonytalan; az alapítólevelet nem az építkezés megkezdésekor, hanem a befejezésekor adták ki.'

5 Az sem lehetetlen, hogyha nem volt királyi elhatározás, végakarat, de volt szóba jöhető székesegyház, akkor annak az igénye erősebb volt akár a király által alapított szerzetesi templomnál is. így történt I. László esetében, akit először az általa alapított Somogyváron akartak eltemetni, de 7 Bernward hildesheimi püspököt is az általa alapított, de még teljesen fel nem épült Szent Mihály templomban temették el. Bernward 1022. november 20.-án meghalt, de a templomot már tsak az utóda s/entelte fel 1033. szeptember 29-én. Az altemplom Mária-oltárát, ami elé a püspököt eltemették, 1015-ben már felszentelték: KASHNITZ 1993, 387. Valószínűleg ilyesmiről lehetett szó a prépostsági templom esetében is. I. István halálakor a főoltárt szentelték fel. így következtetett NAGY 1972 is. « MAROSI 2001, 76, és 10. jegyzet. •'A temetkezésről: UZSOKI 1985. I" A monostor ásatásához: KOZÁK 1970, 1971

T1972; a történetéről: HKRVAY 2001, 513-514. 1

1 MIII,\L|CIC 1982, 6., Nr. 10. () az egyetlen Árpád-házi király, akinek A sírfelirata máig fennmaradt. (Hie requiescit illustrissimus Salomon rex Pannoniae)', a szövegezés korszerű, a cím pontos, a felirat véleményem szerint hiteles. Pannonia országnév olvasható I. Istvántól I. Lászlóig (a későbbi érmeknek nincs olvasható felirata) a királyok érmein és egyes oklevelek titulatúrájában. 'S ROMHÁNYI 2000, 53; KÖBLÖS J.; К MTI. 555. " A pozsonyi prépostságot ugyan csak Kálmán törvényei említik először; tudjuk róla, hogy a várban épült fel a temploma és 1221-ben leköltözött a városba, és az ott már álló szent Márton templom lett A prépostság temploma (KÖBLÖS). Kálmán király első törvénykönyve Pozsonyt is felsorolja, mint A tüzesvaspróbák helyét (XXII: Judicium Jerri el aque ill aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopalis et maioribus prepositoriis, necnon Posonii et Nitrie). Ez mindenesetre a templom Kálmán kori fennállását bizonyítja, lia az eltérő kézirati hagyomány miatt nem is lehet eldönteni, hogy ekkor már a prépostság is létezett, vagy pedig nem. Ugyancsak Salamon alatti alapításra, illetve „transzformációra" következtet SKDIVY 2002, 111. И KLBINYI 1994, 705-706; KOSZTA 2001. 42. is SZOVÁK 2001, 37; I'AKÁCS 2001, 159; vö. még Tóm 2001, 260, 31. jegyzet.