Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

III. В KI.Л \Л(Л' KÁI

.MÁN? végül mégis az általa áthelyezett püspökség székhelyére, Nagyváradra került.

16 Vajon Almos herceg a dömösi prépostságot nem temetkezési helyének szánta? A kérdés nem úgy fogalmazható meg, liogy miért nem temették cl I. István utódait a székesfehérvári prépostsági templomban, hanem fordítva. Miért változott meg a korábbi szokás: az Árpád-házi uralkodók miért temetkeztek a 12. században Székesfehérváron ?

1

7 Az uralkodó temetése a saját maga által alapított egyházi létesítményben Kálmán királlyal változott meg. A királynak volt ugyan saját alapítása, mégis elsőként I. István után - a székesfehérvári templomban temették el,

1

8 pedig a nyitrai püspökség megszervezése az ő nevéhez fűződik. Valószínű, hogy Kálmán maga jelölte ki a székesfehérvári temetkezési helyet. Ennek egyik oka az ad sanctos temetkezés lehetett. A Székesfehérvárt mellőző uralkodói temetkezések elsődleges oka aligha volt az, hogy all. század királyai nem akartak az apjuk vagy ősük megvakítójának sírjához temetkezni. Sem Sámuelt, sem l'étert nem Székesfehérváron temették el, bár ebben a nem Árpád-házi származás és a történeti körülmények bukásuk - is közrejátszhatott. Inkább arról lehet szó, hogy a királyok az általuk alapított templomban akartak temetkezni, és annak a számára tettek alapítványokat, hiszen a trónra került fiút továbbra sem az apja által alapított templomba temették. Kérdés, hogy ezeknek a királyi alapítású egyházi intézményeknek mi volt a célja: a kegyes szándék, vagy pedig eleve temetkezési hely létesítése? Kálmán lia, II. István sem követte az apját, viszont éppen II. Béla temetkezett a megvakítója sírja közelében. Valószínűleg azért, mert korábban már hazahozatta Konstantinápolyból apja holttestét, és a prépostsági templomban temettette el. II. István (t 1131) az általa alapított váradelőhegyi premontrei kolostorban

19 nyugszik. Ezután néhány évtizedig a székesfehérvári templom kapott hangsúlyt: a II. Istvánt követő 12. századi királyokat Székesfehérváron temették. 1204-ban Imre mégis az egri székesegyházban kapott végső nyugvóhelyet. Az utolsó Árpád-házi király, akit Fehérváron temettek el, a gyermekként meghalt III. László volt (t 1205); neki aligha volt lehetősége temetkezési helyet választani. A 13. században több királyt nem temettek Fehérváron. Erre ismét csak az. Anjouk alatt került sor. A későbbiekben Mária királynő, Zsigmond és V. László, valamint a temetetlenül maradt I. Ulászló kivételével a többi uralkodót János királlyal bezárólag Fehérváron temettek el.

2

0 A királyi temetkezőhelyek váltásában figyelembe kell venni több körülményi. Egyrészt a 12. századra megszűntek a királyi alapítású bencés apátságok (SzovÁK 2001), másrészt kérdés, hogy mit takar valójában a történet I. László temetkezési helyével kapcsolatban, illetve voltak-e ennek következményei. 1

7 Marosi Ernő felvetését („Kérdés, hogy ezt a XII. századi székesfehérvári temetkezést felváltó szerepet eredetileg is Pilisnek szánták-e": MAROSI 1985, 556) Koszta László már biztosabb állításként fogalmazta újra (KoszI

л 1993: 120.). Aligha beszélhetünk szándékos felváltásról: már Imrét sem Székesfehérváron temették el. és II. Andrást is második felesége mellé, az egresi ciszterci apátságba temették. Igaza lehet Koszta Lászlónak abban, hogy Jolánta királyné távoli temetését az okozta, hogv az ő apjához, tartozott Auxerre grófság, ahol Pontignv, az Egresi telepítő monostor feküdt. (KOSZIA 1993, 121. 43. jegyzet) 1,

1 Font Márta arra gondolt, Imgy a Krónika II. Béla alatti átdolgozása során törölte, kihagyta a püspök király alapításait, ahogy a király fiziognómiájáról is nyilvánvalóan túlzó képet festett. Ком 1999, 84. Az alapítások törlése azért nem valószínű, mert a krónikából ugyan kihagyhattak alapításokat, de а/ ismert templomok között sincs nyomuk. 1,

1 OSWALD 1957. 250-252; ROMHÁNYI 2000, 71. A krónikakompozíció Váradot említi; minden bizonynyal az uralkodó által alapított Váradelőhegyi prépostságról van szó annál is inkább, mert halálát érezve szerzetesi ruhát öltött (Sed cum esset in articule mortis, monachalem suscepit anno regni sui X-o I '///o sepultus est Varadini, SRI I I 445). üo A székesfehérvári királyi temetkezésekről: Fm.LI 1987, 613-636.