Folia archeologica 51.

Zsolt Mráv: Litterae aureae Daciából a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az 1908-ban talált bukovai lelet

84 ZSOI.T Mnw noricunii

2

2 limes erődjeiben, valamint egy intercisai felirat alapján Pannoniában

23 Caracalla uralkodása alatt, valószínűleg központi ösztönzésre állított aranyozott bronzbetűkkel írt tisztelgő feliratok kerültek elő, amelyeket eredetileg az erődkapuk fölé falaztak be. Az ismert és rekonstruálható szövegű feliratok mind Caracalla Germania superiori és raetiai tartózkodásának, győztes alamannok elleni büntetőhadjáratának majd az azt követő Duna menti utazásának idejére a Kr.u. 213 évre keltezhetők.

2

4 Az ismert Caracalla-kori litterae aureaevA írt feliratok mindegyikét bronzlemezből kivágott betűkkel írták, amely a betűk rögzítési technikáját is meghatározta. A több sorba rendezett feliratok hosszú szövegűek, Caracalla (és egy esetben mellette Iulia Domna) nevét és titulatúráját, a tisztelgő feliratot állító csapat nevét és a dedikációs formulákat tartalmazták, ezért kisméretű betűket használtak (magasságuk általában 10 cm körül mozog). Mindezzel összehasonlítva az eltérő technikával készült, betűágyakat feltételező, nagyméretű (25 cm illetve 28 cm magas) öntött bukovai betűk nem sorolhatók az említett Caracalla kori feliratcsoportba, annak ellenére sem, hogy Caracalla Kr.u. 213-ban egy daciai körutat is tervezett.

2

5 (Erre időhiány miatt valószínűleg már nem kerülhetett sor,

2

6 azonban nem zárható ki annak a lehetősége, hogy központi ösztönzésre Dacia katonai táboraiban is litterae aureaex

al írt feliratokkal készültek a császár várható látogatására.

2

7) A bukovai betűk által feltételezett két daciai aranybetűs felirat tehát csak az aranyozott bronzbetűkkel írt feliratok korábbi csoportjába tartozhat. Ezek az elsősorban középületeket díszítő hivatalos feliratok polgári környezetből, Italián kívül a birodalom erősen romanizált provinciáinak virágzó városaiból ismertek. (A Duna vidékről azonban csak a két említett felirat hozható fel példaként.) Az ide tartozó litterae aureaev

al írt feliratok egyike sem keltezhető Hadrianus uralkodásánál későbbre, még az aranybetűs feliratok Italián kívüli leggyakoribb előfordulási helyén, Hispaniában sem.

2

8 A bukovai betűket is ennek megfelelően kell értelmeznünk. Eszerint Daciában legalább két olyan nagyszabású építménnyel (legvalószínűbben középülettel vagy templommal) kell számolnunk, amelyet litterae aureaeva\ írt felirattal láttak el. Összhangban a bronzbetűkkel írt feliratok használatának időbeli elterjedésével, az építkezések egyike sem lehet későbbi mint Traianus vagy Hadrianus uralkodásának ideje.

2

9 (Dacia meghódítása és provinciává szervezése Traianus alatt történt, ezért az aranyozott bronzbetűkkel írt feliratokat sem lehet e hadjárat győztes befejezésénél korábbra keltezni.) 2

2 A Traismauer (Augustiana) erődjéből előkerült Caracalla kori aranybetűkkel írt felirathoz: Ubi 1974, 112-114; Ubi 1975, 17-18 (A bronzbetűs feliratot hordozó kőtábla a porta principalis dexlra területén került elő); a kőtáblán olvasható szövegtöredék betűinek helyes olvasatához: Hainzmann, ILLPRON 897 (E. Weber olvasata); a felirat kiegészítéséhez és rajzos rekonstrukciójához ld.: Mráv 2001—2002, 213, 215, Abb. 6. Alföldy Géza kiegészítése. 2

3 Mráv 2002, 207-233, Abb. 13-14. Az Intercisában talált aranybetűkkel írt felirat rekonstruált szövege a következő: [Pro salute et victorjia / [Imp(eratoris) Caes(aris) M(arci) Aur(elii) Antonini pii felicis] Aug(usti) / [et Iuliae Aug(ustae) viatris Augusti nosjtri / [et castror(um) et senat(us) ac patriae] et / [

imperili) et senatum populiq(ue) Romjani / [coh(ors) I (milliaria) Hemes(enorum) Aur(etia) Anton(iniana) sajg(ìttariorum) eq(uilata). 2

4 Radnóti 1972, 53; Schönberger 1985, 412-413; Alfoldy 1997, 34-35, Anm. 78. 25 Szabó 2003, 139-150. 2

6 A császár ugyanis legkésőbb 213 december 17-én már Nicomediában tartózkodott: Scheid 1998, 445. 2

7 Egy bronzlemezből kivágott R betűt újabban Zilahról közöltek: Matei-Stanciu 2000, Pl. 339/1. 2

8 Hispaniában a legkésőbbi litterae auraev

al írt felirat, a méridai Mars templom építési felirata Hadrianus uralkodásának utolsó éveire keltezhető: CIL II 468, keltezéséhez ld.: Alföldy 1997, 34-35, Anm 79. 2

9 A Bukován talált A betű alakja és csapolásnak helyei közel azonos azzal az A betűágy által feltételezett bronzbetűvel, amely a Róma városi Traianus forum DK-i részén leltárt ún. „murus rnarmoreus" litterae aureae feliratot hordozó „zoccolaturáján" került elő: I

M Rocca 2001, 209, Fig. 27; (II. ábra).