Folia archeologica 51.

Zsolt Mráv: Litterae aureae Daciából a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az 1908-ban talált bukovai lelet

LITI K.RAE AUREAE AUs UNGARISCHEN NATIONAL MUSEUMS 81 LITTERAE AUREAE DACIÁBÓL A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN* Az 1908-ban talált bukovai lelet loan Piso sexagenario 1908-ban Mahler Ede több római kori leletet szállított be a Magyar Nemzeti Múzeumba Erdélyből, amelyek még ugyanabban az évben a Bisztrica völgyében futó Karánsebes-Hátszeg vasút építése során kerültek elő Bukován (Bucova, jud. Caraç-Severin, Románia), az ún. Vaskapu (Portile de Fier) mellett.

1 A leletegyüttes egy sérült kelta vaslándzsa, egy római feliratos kőemlék (kat. 3)

2 és nagyméretű bronzszobrokhoz tartozó két töredék (kat. 4-5) mellett két nagyméretű, öntött aranyozott bronzbetűt (kat. 1-2) is tartalmazott,

3 amelyek a következők: 1. Aranyozott bronz A betű (1-4. ábra) (ltsz.: MNM RR 43.1908.4, méretei: m.: 25 cm, sz.: 23,9 cm, v.: [csapolásokkal együtt] 4,2 cm). A nagyméretű A betűt — a rögzítését szolgáló csapolásokkal együtt - viaszveszejtéses technikával öntötték bronzból. A ferde betűszárak szélessége eltérő. A bal oldali szára 1,8 cm, míg a jobb oldali enyhén elgörbült szára 2,6 cm széles. Mindkét szár alja kiszélesedik, a betűtalpak enyhén íveltek. Az A betű összekötő vonala 1,4 cm széles. A betűtest vastagsága csapolások nélkül 1,5 cm, ezért a felirathordozó kőemléken a betűágyat is ilyen mélységűre kellett kialakítani. A betű - öntés után javított, majd hidegmunkával simára polírozott — homlokzati felszínén nagy felületen megmaradt az aranyozás, amely a betű oldalain még nyomokban sem fedezhető fel. A betű hátoldala kevésbé gondosan kialakított, nem tüntették el az öntési hibákat, hidegmunkával sem egyengették a felületet. A betűt egybeöntötték a felerősítésére szolgáló három csapolással. Közülük két csapolást a száraknak megközelítőleg alsó ötödében helyeztek el, párhuzamosan a szárak ferde irányával. A csapolások mérete különböző. Az A betű jobb oldali, szélesebb szárán a csapolás is szélesebb és nagyobb méretű, mint a bal oldali, keskenyebb száron. Az alsó csapolások nem egyvonalban vannak, ezért a szárak felerősítése és a csaplyukak fúrása nem szimmetrikusan történt. A harmadik csapolást sem pontosan az A betű csúcsába helyezték, hanem a jobb oldali, szélesebb szárra, az alsó csapoláshoz hasonlóan ferde állásban, párhuzamosan a szár irányával. A csapolások mindegyike felülről nézve téglalap (méreteik: felső 1,8x3,1 cm, a szélesebbik száron 2,2x3,5 cm, a keskenyebbik száron 1,5x2,8 cm), oldalról nézve azonban fektetett T alakú (4. ábra) . Tövükben nem dolgozták el az öntés során keletkezett sorjákat. A csapolások hossza legalább 2,7 cm mély csaplyukakat feltételez. 2. Aranyozott bronz E betű (ltsz.: MNM RR 43.1908.5, méretei: m.: 28,8 cm, sz.: 12,2 cm, v.: 2,8 cm) (5-7. ábra), a betű a felső negyedénél törött. Az E betűt viaszveszejtéses technikával, a rögzítését szolgáló csapolásokkal egybe öntötték bronzból. Függőleges szára 3 cm, a vízszintesek fentről lefelé haladva: 2,6 cm, 3 cm, 2,8 cm szélesek. A betű felszínét az öntés után durva kővel polírozták. A csiszolás sűrű, párhuzamos nyomai a betű teljes elülső felületén felismerhetők. (Lehet, hogy ezek akkor keletkeztek, amikor beillesztés után a betű felületét a feli* A fotókat Dabasi András készítette, a rajzok a szerző munkái. A kéziratot 2003 szeptemberében zártam le. 1 jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1908 évi állapotáról. Budapest, 1909, 42; Firmly 1909, 299. 2 MNM RR 43.1908.1; IDR III/2 586 (téves olvasattal), s IDR II1/2 587 lig. 425.