Folia archeologica 51.

Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről

A

X APULUMI LOC

I'

S 109 jének Com töve a nyugati tartományokban, azon belül Északitáliában, Délgalliában előforduló illyr-kelta gentiliciumokra jellemző, de Nyugat Pannoniában is számos esetben előfordul. Cognomen részeként a Com tő Eszaknyugat-Pannoniában, illetve Aquincum környékén, vagyis azalus-boius, illetve eraviscus területeken gyakori.

13

0 A Super cognomen hasonlóképpen EszakItáliából és a nyugati tartományokból továbbá Pannoniából ismert.

13

1 Neve szerint illyr-kelta közegből származott, tehát olyan nép lia volt, amely kiváltképpen tisztelte az interpretatio romana nyomán Silvanusnak és Dianának nevezett ősi nagy isteneit.

13

2 Figyelemreméltó, hogy a Locusban elhelyezhető Silvanus és Diana szentély mögött

13

3 északra már a temető terült el. A város melletti domb és liget természetes helye Silvanusnak és Dianának,

13

4 Aquincumban is hasonló helyen állt a szentélyük, azonkívül felvilági lényegük mellett erőteljes chtonikus aspektussal is rendelkeztek, ami a temető közelségét is érthetővé teszi,

1

3"' amellett, hogy a kórház közelében indokolt is a jelenléte. Aesculapius szentélyében egyébként halni sem lehetett,

13

6 így biztos ahogy a szülést, úgy az eltávozást is külön épületben oldották meg (a temető felé?) azáltal, hogy a haldoklókat odaszállították. Dianának Conservatrix mellékneve is ismert,

13

7 valamint olykor Nemesissel közösen, illetve szinkretisztikus egységben is tisztelték.

13

8 Ez utóbbi két aquincumi adat is hozzájárul, hogy az. apulumi „Locus" eddig azonosított isteneinek egyes vonásaikon keresztüli szorosabb kapcsolatát lássuk. Diana görög megfelelője Artemis, egyik aspektusában szülést segítő istennő volt.

13

9 A gyermekágyban meghalt nők ruháit Görögországban a brauróni Artemisnek áldozták, akinek szentélye Strabón korában is működött.

14

0 A brauróni Artemist medvealakban tisztelték, ahogy Artemis Kallisto is medvealakú volt Árkádiában; Artemis Munychiának pedig Athénban medvét áldoztak, ezzel a medve és Artemis különleges kapcsolatát igazolva.

14

1 M. Aurelius Comatius Supernek fennmaradt még egy felirata, amelyet Diana Mellificának állíttatott.

142 Minden bizonnyal ez a legkorábbi felirata. Szövegében nincs féltüntetve egyik később betöltött tisztsége sem, ugyanígy még a talán Caracallára utaló Aurelius noment sem viselte. Nem fogadalmi feliratról van szó ez. esetben, mert hiányzik a fogadalom beváltásának tényét rögzítő záróformula az egyébként ép szöveg végéről. A Diana Mellificának nevezett istenalak ezen a néven eddig egyedülálló a birodalomban. A helyi kutatás korábban őslakos istennőt vélt látni benne. Legalább annyira ritka, mint a rokonlényegű pannóniai Silvanus (H)erbarius.

143 Az erdélyi erdőségekben Comatius Supernek alkalma volt méz után járó medvé>:>" Mócsy 1959, 153, 170; ld. még Barkóczi 1964, 301. isi Mócsy 1959, 192 132 Ld. Toutain 1907, 261 skk.; Mayer 1951, 235-243; Mócsy 1974, 251 ; Dorcey 1992, 72. Ld. még Kerényi 1932, 11-16. A daciai Diana kultuszhoz Id. Bárbulescu 1972. 203 skk. Ld. még Husar 1995, 92-93. Silvanus daciai kultuszához ld. Rusu 1973, 395-408. I'

1 Az IDR 1II/5, p. XIX, Pl. Ill, nr. 21 lelőhely ajánlja az elhelyezést. Belgicában, Divodurumban (Melz) egy antistita szintén Silvanusnak állíttatott oltárt, valamint a hely Nympháinak. A szöveg az apulumi locuséval hasonló tájra utal, vö.: AE, 1983: 71 1, bővebben Collot 1964, 21, nr. 56. '3-t Plautus, Aulularia 674: „Silvani Incus extra murumst avius"-, ld. még CIL XII. 103. 13= A lényeget jól megragadó módon ábrázolja Silvanus és Diana kultuszát Brelich 1938, 36-48. 1

3

6 Vö. Pausanias, 2. 27. 1 és 6. 137 CIL III, 3632, Piliscsaba. '38 CIL III, 10440, Aquincum - a polgárvárosi amfiteátrum Nemesis szentélyének építési felirata. 139 Nilsson 1955, 138, 485. no Strabón 9. 1. 22. Nilsson 1955, 214-215, 485, 674. Ld. még Kerényi 1977, 98-99; Graves 1960, 22.4. CIL III, 1002 = ILS 3268a = IDR III/5, 62. Elveszett - C. Ariosti 1722 ms. Vienna 3.. 17. (IDR) Dianae \ Mellificae \ sacrum | Gom(atius) Su \per. CIL III, 3498.