Folia archeologica 51.

Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről

A

X APULUMI LOC

I'

S 105 ugyancsak Epidaurosban gondoskodott róla „Antoninus római senator",

100 Pausanias műve keletkezésének napjaiban (Kr.u. II. sz. második fele), hogy az Asklépieion szentségét meg nem sértve, ugyanazon szent kerületen belül legyen olyan hely ahol szülni is lehet.

10

1 Aesculapius szentélyének tiltása indokolttá tehette egy másik e célú intézmény létesítését a Locusban, akárcsak kevéssel előbb Epidaurosban. Ugyanakkor ez a tény, arra is utal, hogy a „Locus" egyes szentélyeinek területére valóban külön szabályok vonatkozhattak. Az a szentély, amelyben szülni lehetett, az Asklépieionok számára mérvadó epidaurosi szent kerület mintájára a Locusban feltételezhető. Antiochus sacerdos loci feliratának dedikációja így [I. O. M.] [ Co[nservat(ori)] lehetett

10

2 és ezáltal személyében a „Locus" I. O. M. Conservator szentélyének egyik papjával állunk szemben. Aquincumban I. O. M. Salutaris melléknévvel szerepel, mint gyógyító isten.

10

3 Három további felirat ismert Apulumból, amelyet I. O. M. Conservatornak szenteltek. Egyik közülük oltár,

10

4 a másik kettő fogadalmi feliratos tábla. E két utóbbi a szentély falában kerülhetett elhelyezésre.

10

5 Antiochus görög neve Apulumban, a későbbi Chrysopolisban nem kirívó. A városi vezetőség tagjai közül is többen viseltek görög neveket, amint az egyik ismert és már említett Aesculapius pap cognomenje is Metrobianus volt. A keleti gyógyító istenek a Locussal is kapcsolatba kerültek, annak ellenére, hogy az általában egy tömbben álló szentélyeiknek nincs nyoma az eddig körvonalazott területen. Apulumban is tisztelték őket természetesen, csak más helyen, akár a közelben is, ahogy ez az elkülönülés más városokban is megfigyelhető pl. Isis és Serapis, I. O. M. Dolichenus és Magna Mater esetében Savariában.

10

6 A keleti istenek azonosítható lelőhelyű emlékei többnyire a domb északi oldalán fekvő lelőhelyekről

10

7 kerültek elő, a municipium Septimium, korábban canabae felől. Magna Maternek a colonia területéről is ismertek szentélyre utaló emlékei.

10

8 A nagyszámú orientális eredetű apulumi lakos számára a keleti istenek nem voltak idegenek, mint ahogy az orientális papok gyógyszereit sem nélkülözhették Aesculapius papjai. Bizonyos kapcsolat megfigyelhető a keleti istenek és a „Locus" személyzete és látogatói között, ami főleg a gyógyító aspektusú istenségek esetében normálisnak tekinthető. A Locusban lehetségesen nem állt szentélye Iuppiter Dolichenusnak, de egy veteranus Aesculapius parancsára 1,1

0 Sextus Iulius Maior Antoninus Pythodorus - ld. személynévmutató in Pausanias, a magyar kiadás II. köt, 317. i<>' Pausanias, 2. 27. 1 és 6. Ld. még Kerényi 1999, 35. 10

2 Mészkő oltár, Apulum - Gyulafehérvár - Alba Iulia, (CIL-) „Sárd Gasse in aedibus Iulii Turka." CII. III, 7791 = Angyal-Balla 1972, 93, nr. 2 = CCID 152 = IHR 111/3, 223: fl(ovi) O(ptimo) M(aximo)?] I Co[nserva(tori)f] | [sjacrum per An\tiochu(m) sa\cerdos \ lori. »'s CIL III, 6456. im AÉ 1930: 8 = AÉ 1959: 304 = IDR III/5, 210, Marosportó - Partoç. Keh. Kr.u. Ill sz. első két évtizede, vö. Szabó 2001, 99-103. 105 IHR III/5, 212 (= CIL III, 1085), 213 (= CIL III, 1020), mindkét felirat a Kr.u. III. századi, az utóbbi Severus Alexander korában volt állítva. I« Vö. pl. Tóth 1992, 142, 144; Az IDR 111/5 354 által említett Sol Invictus szentély (aedes) is valahol a canabae területén állhatott Apulumban. >°7 IDR 111/5, XIX, Pl. Ill, nr. 29, 30 - egy Mithraeum feliratos hagyatéka (IDR III/5, 141, 271, 279, 282, 288, 289, 290) 34, 40, 47, 48 (1DR 1II/5, 102 - Deus Iarhibolnak Aelius Nisa sacerdos állított oltárt) és 49 - (IDR III/5, 318, 319 Serapis oltárok, talán a praetoriumból, vagy egy Serapis szentélyből), 48, feltehetően a nr. 316 felirat is („...donc dans la zone des canabae"), amelyet Serapisnak állíttatott C.. Iulius Metrobianus, Aesculapius papja. A municipium Septimium létrejötte előtt a területe canabae volt. Természetesen az egyének magánvallásossága folytán lehetnek átfedések az egyes lelőhelyekhez köthető istencsoportok között. io» PÌ. IDR II1/5, XIX, Pl. III. nr. 3