Folia archeologica 49-50.

István Vörös: Egy vemhes kanca csontváza a Pilismarót-Szobi révi római kiserődben

EGY VEMHES KANCA CSONTVÁZA A PIEISMARÓT-SZOBI RÉVI RÓMAI KISERŐDBEN A Nagymaros-Gabcikovo Dunai Vízlépcső építését megelőző régészeti feltárások harmadik szakasza 1978-ban kezdődött el. Pilismarót—szobi révtől Ny-ra kb. 300-450 m között volt az A. munkahely (MRT 5. 17/22.), ahol őskori, római és Árpád-kori objektumok és leletek kerültek elő (KEMENCZEI-STANCZIK 1979., 1982.). A kiserőd területének D-i kb. 25 m-es sávja került feltárásra (1. kép). A kiserődöt körülvevő négyszög alakú római kori fossa D-i 1/3-da került elő; K—Ny-i hossza 64 m, a belső terület hossza 58 m. Az erőd elpusztulása a Kr. u. 167—180-as markomann-kvád háborúval (TÓTH 1982. 79.), illetve Kr. u. 252., vagy a 258-260as évek barbár támadásaival (MÓCSY 1962. 565-566.) hozható kapcsolatba. Állatcsont maradványok az A/I. szelvény 1. gödör, A/IV. szelvény, az A/IV. szelvénytől 5 m-re Ny-ra (3. árok ), Nr. 18-19. leletegyüttes, XX-XXI. szelvény (3. árok ); a bejárattól K-re : Nr. 1-9. leletegyüttes, 20-30 m között; a Ny-i fossa szakasz D-i, és a K-i fossa szakasz Nr. 10-11. leletegyüttes, és az. E-i részén voltak (1. kép). A legérdekesebb és egyben unikális leletegyüttes az A/I. szelvény 1. gödörben (3. árok) levő végtagok nélküli vemhes ló csontváza volt (2. kép). A ló feje, összefüggő gerincoszlopa és mellkasa a „gödör" D-i felében 130 cm mélyen K-Ny-i irányban a bal oldalán feküdt. A gerincoszlop nyak-háti régiója öszszefüggő, íve szabályos; az ágyéki régió részben megtörik: az. ágyék csigolyasor DNyi , a róla leválasztott keresztcsont és a kettéhasított medencecsontok DK-i irányban - részben a mellkasra helyezve - az alsó (ventralis) oldalukon feküdtek. A jobb oldali 5., 7. és 8. borda alsó harmadában törött, alsó vége a helyéről elmozdult. A jobb oldali 9. és 10. borda között egy rossz megtartású szögletes lapos vastárgy (kb. 50 X 80mm, 6. kép 1.) került elő. A jobb oldali hátulsó lábvég (t-mt-ph-ok) a törzs előtt, a fej vonalában, de magasabb szinten feküdt. A lábszár (mt) Ny-i irányban közel vízszintesen, a lábfej (ph—ok) előre és lefelé hajolva került elő. A jobb oldali mellső lábszár (c-mc-ph-ok) a „gödör" betöltésében, de még a csontváz fölött volt. A jobb oldali tibia a A/IV. szelvény (3. árok) fossa betöltésében (1978), a bal oldali mellső lábszára (mc-ph—ok) a fossa D-i szakaszán a kaputól K-re a Nr-1. leletegyüttes volt (1979). Közvetlenül a ló csontváza mellett D-re, DNy-ra, illetve Ny-ra vele egy magasságban vagy magasabban — kövek, római téglatöredékek, sertés- és emberi csontok kerültek elő. A vemhes ló csontmaradványa —127 db. A koponya (3. kép 1-2., 4. kép ) hosszú keskeny, vékony falú. A mandibula (3. kép 3.) hosszú, a corpus magas, vékony. A microdont fogazat teljes, érdekessége, hogy a bal oldali alsó-, és a jobb oldali felső csökevényes caninus megvan (1. kép 2-3.). Törzs: 7 nyak-, 18 hát-, 6 ágyék-, 5 keresztcsont, 7 farokcsigolya; 18 pár borda és 7 stenebra. Végtagok.: sin. 6 c., mc, mc

2+

4 ph. I—

II—III., 2 o. sesamoideum, dext. 1 c., mc, mc

2+

4 ph. I—

II—III.; sin.-dext. pelvis, dext. tib., 4 t., mt, mt

2+

4 ph.III—

III. 3 o. sesamodideum, sin. tib.dist.db (5. kép ). A koponya és a mandibula méreteit az 1., a fogazat és végtagcsontok méreteit a 2. táblázat tartalmazza. A vemhes kancának kezdődő csukafogazata (prognathia inferior) volt, az V. és a VI. ágyékcsigolyán a bal oldali harántnyúlványok közötti ízületek (articuli intertransv.) összecsontosodtak. A jobb oldali csánkízületben a lateralis tarsus csont (T,+T

5) és az alatta levő mt4 összecsontosodott (5. kép 5.). A ph-I. post, diaphysis ventralis felületén kétoldalt egy-egy érdes csontléc húzódik végig. A ló neme: nős-