Folia archeologica 49-50.

István Vörös: Egy vemhes kanca csontváza a Pilismarót-Szobi révi római kiserődben

SKELETON OF MARE WIT H FOAL 197 tény. A ló életkora: kb. 6 éves. A ló marmagassága, testalkata: a koponya alaphoszsza és a három hosszúcsont hosszúságméretéből (VITT 1952) számított marmagassági átlag: 133,5 cm, alacsony testmagasságú. A mp-ok és az ujjcsontok (ph.I.) középhosszúak és középkarcsúak. A mc-ok karcsúsági index-értéke: 14,9 (sin.) - 15,0 (dext.). A mc/mt hosszúsági méretarány 0,820. A patacsontok (ph.III) keskenyek. A hát relatíve rövid, a mellkas hosszú, sekély. A lómagzat csontváza (6. kép) - 48 db Az adnltus ló törzsének bontásakor a 9. és 10. bordáktól caudalisan a bordák közé csúszva, illetve a hasüregi részen került elő a magzat csontváza. A lómagzat az uterusban még a hátán, farfekvésben feküdt. A koponya összeroppant és a mandibulapár, fogazat s dpi, d. dil—2, sin.-dext. dp2-4, d. di 1-2, d. dp2—3, s. dp2-4. Törzs: atlas, 8 borda. Végtagok: sin. scap-humrad /ulna-mc-c-ph.I-II., sin.fem., sin.-dext tib-astrg/calc-mt-ph.I-II. (7. kép). Az eredeti helyzetben maradt végtagok csontjai egymás mellett szorosan — harmonikaszerűen - helyezkedtek el. A vörösesbarna/fekete fogkoronák csúcsai világos színűek. A koponya és a postcranialis csontok felülete porózus, „posztószerűen" bársonyos tapintású. A diaphysisek falát koncentrikus lemezek alkotják, a diphysisek üregesek. A szivacsos állományú epiphysisek felületei szórtan perforáltak. A lómagzat fogazatának és csontozatának méreteit a 3. táblázat tartalmazza. A pilismaród lómagzat elpusztulása 89 hónapos korában történhetett. A tavaszi fedeztetésü, átlagosan 11 hónapig vemhes kanca esetében az állat leölése január-februárban történt. A fossa 779 db állatcsont maradványának fajok szerinti megoszlása( db): Szarvasmarha 266 házi tyúk 1 Juh 25 házi tyúk Kecske 5 gímszarvas 3 Sertés 46 őz 2 Ló 197 vaddisznó 1 Kutya 232 mezei nyúl 1 771 7 A szarvasmarhák között közepes (114 cm marmagasságú), nagyközepes (120,4—127,3 cm marmagasságú) és magas (133,2-139,7 cm marmagasságú) egyedek; a juhok között közepes; a kutyák között közepes (51,5-56,6 cm marmagasságú) és nagytestű (60,0 cm marmagasságú) őrző/védő egyedek voltak. A fossában talált fiatal állatokat március—április hónapok előtt ölték le, és ez az adat jól korrelál a vemhes ló január-februári mortalitásával. A pilismaród Duna szakaszon a II. századi faőrtornyok (Nr. 3.,5.) közvetlenül a - mai - folyóparton találhatók. A szobi révi kiserőd pedig kb. 50 m-rel van beljebb a Dunától (KEMENCZEI-STANCZIK 1982. 1. kép ). Akiserőd logisztikai központ, vagy TÓTH Endre szerint egy korai hídfőállás jobb parti erődjének is feltételezhető. A Pilismarót-szobi révi római kis erődöt ért katonai támadás téli (január-február) időszakban történt. A befagyott Duna jegén átkelt ellenség és a védők között lefolyt ütközet hevességére és kíméletlenségére ad közvetlen bizonyítékokat a fossában talált emberi és állati tetemek sora, melyek egy részén vágási, hasítási sérülések találhatók. Nem elégedtek meg az emberek és az állatok megölésével, azokat kíméletlenül fel- és szétdarabolták (lásd KEMENCZEI-STANCZIK 1979. 4. kép A/IV. szelvény, továbbá I. és XX-XXI. szelvények és a fossa Nr. 3-5., 7., 14-15., 17-19.). így történhetett meg, hogy a - már felismerhetően - vemhes kancát sem