Folia archeologica 49-50.

Patay Pál - B. Kiss Zsuzsa: Az Alsótelekes-dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai. (Az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei)

PATA Y PÁI.-B. Kiss ZSUZSA vábbá arra, hogy semmilyen a kelta-időszakra utaló lelet nem került elő a temető területén, így csákányunk tekintetében ezt a keltezést túl későinek találjuk, a 7. század második felére, végére történő datálás azonban nem zárható ki. Tekintettel az Északi-középhegységre jellemző vasérc-előfordulásra, e típus esetében is lehetséges, hogy helyi ipar produktumaként került a sírokba, sőt az is elképzelhető, hogy Liberov feltételezésének helyt adva nem fegyverként, hanem szerszámként használták. Bár Alsótelekesen a helyi vasművességnek nincs nyoma, hiszen a temetőhöz tartozó telepet nem ismerjük, mégsem tartjuk kizártnak meglétét, amit a különlegesen díszített egyedi tárgytípusok is valószínűvé tesznek.

4

1 A 136. sírcsoport vas lándzsacsúcsa a temető jellegzetes tárgya (9. ábra 1., 15. ábra 4.). Ismertetőjegye a keskeny, fűzfalevél alakú hegy és a rövid köpű, amit alul gyűrűszerű kiképzéssel erősítettek meg. E lándzsaforma négy példánya Alsótelekesen három sírból került elő (1., 136/q, 180.). Az 1. sírból egy vascsákány kíséretében két hosszú testű, rövid köpűjű példány származik, egyikük köpűje díszített.

42 E két példány kivételével, amelyek lelőkörülményeit nem ismerjük, e lándzsatípus mindegyike kópakolásos, szórthamvas, a temető egészéhez képest gazdag mellékletekkel ellátott sírokból származik. Egy kivételével valamennyi lándzsahegy vascsákánnyal együtt került a sírba, amit két esetben (136/q, 180. sír) vaskés is kísért. Ugyanilyen, a köpű alján gyűrűvel megerősített lándzsákat ismerünk a Párducz M. által közölt szilvásváradi 2. sírból

4

3 és Gyöngyösről is.

4

4 A díszített nyéllel kiképzett példány ismét felveti a helyi gyártás lehetőségét, amelynek esetleges előzményére egy hasonló módon díszített darab kapcsán V. Furmánek is utal: az andrásfalvi (Liptovská Ondrasová, Szlovákia) bronzkincs HB,,-HB., korú lándzsáját spektralanalitikai vizsgálatok alapján a Kárpát-medence É-i területéhez köti, és egy itteni műhely helyi gyártmányaként határozza meg.

4

5 A köpű alsó részének gyűrűszerű megerősítése a szkíta miliőben sem ismeretlen.

4

6 Hasonló alakú, a Kr. e. 8. század végére datált díszített nyelű, de bronzból készült lándzsahegyet ismerünk a farszi temető 9. sírjából.

4

7 Az alsótelekesi lándzsák pontos megfelelőjét ismerteti Smirnova a középső Dnyeszter-vidékről, a már említett Kruglik 1. kurgánból, ahol a lándzsahegy — leletünkhöz hasonlóan — harci fokos és kés kíséretében került elő.

4

8 Hasonló fegyvert rejtett a Dnyeper jobb partján fekvő Starsaja Mogila férfisírja is, amelynek a Kr. e. 6—4. századi keltezése mára a 7. század első felére módosult.

49 Arányaiban és kiképzésében szinte azonos példányt közöl Galanina a Dnyeper-vidéki Makeevka 486. kurgánjából, amelyet a kísérőleletek alapján a Kr. e. 4. század közepére-3. század kezdetére sorol.

5

0 Szintén a Kr. e. 4. századra keltezett a szkíta környezetből, az Adygei vidéki Uljap 4. halom 11. sírjából ismertté vált vas lándzsahegy is.

5

1 Az alsótelekesi példány korának meghatározása szempontjából fontos adat, hogy Ferigilén a Kr. e. 7. századtól a 6. század második feléig megtalálható ez a lándzsaforma: A. Vulpe a 27. halom lándzsáit a 2. kombinációs típus részeként a Dél-Ferigile-i fázisba sorolja, korukat Kr. e. 650 körűire, illetve a 7. század második 4

1 A helyi gyártást Chochorowski is valószínűnek tartja. Összefoglalóan ld. Chochorowski 1985, 100-101. 4

2 ld. Patay 1961, III. t. 1-2, 8. kép 1. « Párduci 1969b, 11. tábla la-b. 4

4 Márton 1908, II. t. 3. 4

5 Furmánek 1970, 468., 11. t 4, 12. t. 4l

i Meljukova 1964, 15. tábla 4

7 Sokrovisca kurganov ... 59., 8. t.; Dudarev 1999, 95. t. 6. 4

8 Smirnova 1993, 4. t. 6; Smirnova 1999, 47., 4. t. 6. « Arheologija Ukrainskoj... 121., 30. t. II.; Irinskaja 1968, 1. t. 2-3. 5

0 Galanina 1977., 25., 9. t. 14., 5

1 Sokrovisca kurganov ... 84.