Folia archeologica 48.

Simán Katalin: Az őskőkori pattintott kőeszköz gyártása és szakkifejezései

8 SIMÁN KAT ALIN Szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy a technológiai leírás és a régészeti elemzés kifejezéstára nagyjából azonos, vannak azonban pontok, ahol a szavak értelmezése eltérő (pl. hulladék, ld. később). A jelen cikk a technológiai értelmezést helyezi előtérbe, a kettős értelmű szavakat technológiai vonatkozásban használjuk. I. NYERSANYAGBESZERZÉS Nem ismeretes előttünk, hogy az egyes korszakokban az ember milyen szempontok alapján válogatott a rendelkezésére álló kőzetfajták között. Egyes csoportok úgy tűnik, megelégedtek azzal, ami a kezük ügyében volt (Érd,

8 Tata

9), míg más csoportok több vidék nyersanyagát gyűjtötték össze (Bodrogkeresztúr

1

0 ). Megint más csoportok a magukkal hozott nyersanyagot használták fel (Esztergom-Gyurgyalag

1

1 ). Vannak, akik a tömbnyersanyagot részesítették előnyben (Pilismaróti lelőhelyek

1

2), megint mások a folyóhordalékok kavicsait használták fel (Ságvár

1

3). Kényelmes lenne ezeket a stratégiákat kultúrákhoz kötni, de nem lehetünk biztosak benne, mennyi része volt a választásban a helyi adottságoknak, mennyi a helyismeretnek, mennyi a kulturális tradíciónak vagy a csoport által alkalmazott stratégiának vagy éppen stílusnak. Altalános érvényűnek tűnik a megállapítás, hogy a paleolitikum folyamán a kőeszközök nyersanvagát túlnyomórészt a helyi nyersanyagforrásokból, felszíni gyűjtéssel szerezték be. Ez a forrás lehetett kavicsot vagy görgeteget

1

4 tartalmazó folyómeder, rétegkiékelődés ugyancsak görgeteggel vagy padokban, gumókban megjelenő amorf kőzettel, melyek a tömbnyersanyagot szolgáltatták. Paleolit kori bányászati tevékenységre vonatkozóan a magyar szakirodalom nem szolgál meggyőző adattal.

1

5 A nversanyagbeszerzés ritka, de létező módja az anyag nagy távolságra történő szállítása illetve cseréje (távolsági nyersanyag).

1

6 Gyakoribb és nagyobb mennyiségben fordul elő a kisebb távolságról, 1-2 napi járóföldről hozott, regionális nyersanyag. Ugyancsak ritka, hogy egyszer már felhasznált anyagot újra felhasználnak. Éz lehet azonos felhasználónál, ekkor általában funkcióváltás következik be (pl. magkőből ütőkő), de elképzelhető, hogy bizonyos idő eltelik a két felhasználás között. II. MEGMUNKÁLÁS I .Előkészítés Az előkészítés az a fázis, amikor a természetben megtalált követ előkészítik a szállításhoz, illetve leválasztják azokat a kőzetrészeket, melyek fölöslegesek, a további munkát akadályozzák. Kavicsnyersanyag esetén erre nincs mindig szükség, hiszen szállítható méretű, a kéreg eltávolítása már a magkő vagy bifaciális eszköz megmunkálásának első lépése lehet. Nagyobb nyersanyag (görgeteg, tömb) esetén szükséges a darabolás és a beágyazó kőzet leválasztása. 8 Gábori - Csánk 1968 9 Vértes 1964 1

0 Vértes 1966 I

I Dobosi-Kövecses-Varga 1991 1

2 Dobosi \9S\; Dobosi 1993 1

3 Gábori 1964 1

4 Mindkettő görgetett nyersanyag teljes felületén kéreggel bevonva, méretükben különböznek egymástól. 1

5 A szakirodalomban rövid híradás szinten két lelőhelyet jelentettek be mint paleolit bányát (Gábori - Csánk 1989 és Ringer 7989). Sajnos egyik lelőhelyről sem jelent meg részletes leírás, anyagközlés, ezért egyelőre ezeket a lelőhelyeket nem vehetjük számításba. 1

6 Egyedi daraboknál nem is igazán nyersanyagról van szó, hanem a kő már kész eszköz formájában került el természetes előfordulási helyéről. Ez esetben akár presztízsajándékról is szó lehet.