Folia archeologica 48.
Simán Katalin: Az őskőkori pattintott kőeszköz gyártása és szakkifejezései
ŐSKÖKORI PATTINTOTT ESZKÖZÖK 9 1 Ha a kitermelés vagy begyűjtés helyén, illetve közvetlen közelében ütőkövek, nagy méretű és nagy bulbusű szilánkok kerülnek elő halmokban koncentrálódva, bányaműhelyként azonosíthatjuk. A bányaműhely további jellegzetessége a kérges szilánkok nagy száma, ahol a kéreg, legyen az kavicskéreg vagy az amorf és a beágyazó kőzet 1' natáránál jelentkező zárványréteg, a szilánknak legalább a kétharmadát fedi. Ilyen lelőhelyet a magyar paleolitikumból még nem publikáltak. 2. Magkő előkészítés A már előkészített, vagy eleve megfelelő állapotban talált követ gyakran a nyersanyaglelőhelytől távolabb munkálják meg. Ez lehet eszközkészítő műhely, aliol a fő tevékenység a kőmegmunkálás, de lehet állandó vagy időszakos telep is, illetve annak egy része, hiszen valamilyen kőmegmunkálás szinte minden paleolit telepen történt. Az előállítandó terméket illetően két fő gyártási technika ismert. Az egyik a szilánkolás, a másik a formálás. Az első esetben a cél olyan szilánkok vagy pengék leütése, melyek a későbbiekben eszközként használhatók vagy azzá átalakíthatók. Az utóbbi célja egyenesen az eszköz kialakítása, nem a felhasználható szilánkok előállítása. 1 8 Az első esetben magkövet alakítanak ki, az utóbbiban pedig leggyakrabban kétoldali megmunkálású eszközt. A kétoldali megmunkálású, vagy bifaciális eszközön az első lépés a tervezett eszköz formájának létrehozása. Ennek menete általában a nyersanyag alakjától függ. A legkedvezőbb a plankonvex kiindulási alap, tehát az egyik lap megközelítőleg sík, a másik domború. A következő lépés korszakok és technikák szerint különböző: az élek felől sorban, mindkét lapon elvágólag leütött szilánkok sorozata (acheuli), egymással átellenes oldalról történő szilánkolás (micoqui), stb. Az első 1. ábra Kő lapjára merőlegesen mért ütés által előidézett hasadási irány Fig. 1: Direction of splitting by striking at a right angle to the surface of the stone. lépések eredménye viszonylag széles talonú, nagy bulbusú szilánkok sora. Ha a plankonvex formát igyekeznek megőrizni vagy kialakítani, az eszköz kés jellegű lesz, ha a tárgy mindkét lapján domború, akkor inkább hegyről vagy szakócáról beszélhetünk, kaparót pedig mindkét formai változaton előállíthattak. A végleges funkcióra a forma mellett az él alakja és szöge utalhat. 1 7 Amorf kőzet: nem kristályos, üvegszerű szerkezetű anvag, jelen esetben kovasav alapú tengeri, tavi vagy utóvulkáni működés eredményeként létrejött kőzetek. Beágyazó kőzet: padosan települt nyersanyagnál a pad alatt és fölött elhelyezkedő üledék, gumós nyersanyag esetén a gumókat magába foglaló kőzet. 1 8 Ami természetesen nem zárja ki, hogy felhasználják. Ez az amit Vértes L. magkőtechnikának (Vértes 1960b) nevezett. Az elnevezés azért helytelen, illetve megtévesztő, mert éppen a magkő az, ami ebből a gyártási technikából kimarad.