Folia archeologica 48.

Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön

46 KEMENCZEI TIBOR kultúra hozzájárulását, befolyását bizonyítják a hallstatti típusú lószerszámzat megformálásánál. A gyöngyösi és a Miskolc-diósgyőri vaspálcák, vaslemezek teljesen pontos rendeltetése nem határozható meg, elképzelhető azonban, hogy egy részük kocsi alkatrész volt. Az a vélemény azonban nem állja meg a helyét, amely szerint a kocsi sírba helyezésének a szokását hallstatti kultúrától vette át az Alföld lakossága. Az erre bizonyítékként Somlóvásárhelyen feltárt halom temetkezéséből előkerült kocsi leletek nem szolgálhatnak. Ezt a sír a Kr.e. 7. század első feléből származik, s a hallstatti kultúra Közép-európai kocsitemetkezéseinek a sorába tartozik.

5

7 A gyöngyösi és a Miskolc-diósgyőri vaspálcákhoz hasonló leleteket azonban nem tartalmazott, a mellékletei között lévő két kerékhez tartozó vasalás viszont az előbbi leletanyagból hiányzik. Az alföldi szkíta jellegű kultúra emlékei közül is ismert kocsitemetkezés (Szentes-Vekerzug)

5

8, de ez nem bizonyítja azt, hogy a Dunától keletre a hallstatti kultúrából jutott el a kocsihoz tartozó tárgyak sírba tételének a szokása. Az Észak-kaukázusi térségben már a prészkíta, korai szkíta korban ismert volt a kocsitemetkezés rítusa (Uaschitu, Krasnoe Znamja), amely azután a szkíta kultúrkörben általánosan elterjedt.

5

9 Az alföldi részleges kocsitemetkezéseknek és az állatalakos póznavégeknek az eredete tehát ugyanaz volt. Az alföldi szkíta jellegű kultúra kezdetének a Kr.e. 6. századra való helyezésére következtethetünk C. Metzner-Nebelsick által felvázolt gondolatsorból is. Eszerint a mezőcsáti kultúra egyes temetkezései (Doboz-Maró, Füzesabony-Kettőshalom 42, Maklár 8) és a Heves-Semelweis utcai szkíta korú temető azonos periódusból származik.

6

0 Ezeket a temetkezéseket először Szabó János Győző említette érvként, de nem az egyidejűség, hanem mezőcsáti kultúra ideje és a szkítakor érintkezése, egymást követése bizonyítására. Szerinte a Makiáron és Füzesabony-Kettőshalmon feltárt temetők északi oldalán fekvő zsugorított helyzetben fekvő csontvázak mellől előkerült hengeres alakú, hordó-, virágcserép formájú, durva anyagú kis edények, valamint a hevesi temető kerámialeleteihez hasonló agyagedények származnak a szkítakort közvetlenül megelőző periódusból.

6

1 A mezőcsáti kultúra végének a Kr.e. 6. századba való helyezésére a DNy-Szlovákiában, Nagymánya (Maria) községben feltárt vaskori temetőt hozta fel még C. Metzner-Nebelsick bizonyítékként.

6

2 Ott nagyrészt a kelta korból származó temetkezések között három olyan sírt is feltártak, amelyek a mezőcsáti kultúrába sorolhatók. Ezeken kívül még két, a szkítakorba tartozó temetkezés került a napvilágra.

6

3 Ezeknek a sírok azonban nem bizonyítják, hogy a korai vaskortól egészen a kelta korig folyamatos temetkezés volt ezen a helyen. A korai vaskori temetkezések a Kr.e. 8. századból, a szkítakoriak az 5. századból, míg kelta temető a 4-3. századból származik. Nem ugyanazon közösség temetkezett itt tehát több évszázadon át. A sík területeken gyakori az, hogy a lapos tájból kiemelkedő dombhátat több nép választotta temetőjének a helyéüí. Elegendő itt csak Mezőcsát-Hörcsögös dombot megemlíteni, ahola mezőcsáti kultúra névadó temetője feküdt. Ott 42 kora vaskori sír mellett még három rézkori, 31 fiatalabb bronzkori, öt későbronzkori és három szarmata temetkezést is kiástak. A Nagymányán feltárt sírok tehát nem nyújtanak bizonyítékot a mezőcsáti kultúra végének, illetve a szkíta jellegű kultúra kezdetének a megállapítására, ott egy helyen három különböző népcsoport, három különböző korban temetkezett. 5

7 Egg 1996, 353. 5

8 Párducz 1952, 145-146. 50.t. 5

9 Erlich 1994, 18; Bessenova 1981, 102; Rolle 1979, 113. 6

0 Metzner-Nebelsick 1998, 367-377. 6

1 Szabó J. Gy. 1969, 75-76. 6

2 Metzner-Nebelsick 1998, 377. 6

3 Benadik 1983, 84-85. 1-2.

t.