Folia archeologica 48.

Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön

A SZKÍTAKOR KEZDETE AZ ALFÖLDÖN 3 1 A mezőcsáti kultúra élettartamának a fiatalabb hallstattkor, azaz a Kr.e. 6. század kezdetéig való kiterjesztését kerámialeletek alapján történő kísérletét

6

4 sem minősíthetjük sikeresnek. Altalánosságban itt csak annyit jegyezhetünk meg, hogy a Kárpát-medence keleti felében a késő bronzkor - kora vaskor folyamán a fazekasság forma-, és motívum kincse igen lassan változott, ezért egyes edénytípusokat igen hosszú ideig készítettek. így a szkíta jellegű temetők kerámia mellékletei között számos olyan kézzel formált urna, csésze, tál van, amelynek előképei a korábbi korszak fazekas termékei között találhatók meg. Ez természetesen azt jelenti, hogy a különböző korok hasonló kerámialeleteinek egyidejűnek való meghatározása egyértelműen hibás következtetés. A mezőcsáti kultúra ismert temetkezései között nincs egy sem olyan, amelyből a korai vaskornál, a Kr.e. 8. századnál fiatalabb korú fémlelet került volna elő. A sírok kerámialeletei ugyan nem szolgáltatnak eléggé pontos adatokat a keltezésre, de néhány mezőcsáti és alföldi szkítakori kerámiatípus közötti rokonság arra mutat, hogy a kora vaskori fazekasság megérte az alföldi szkíta jellegű kultúra kialakulásának az idejét. A Kárpát-medencei tájegységek közül Erdély az, ahonnan a legidősebb, szkíta típusú tárgyak származnak. A Nagyalföld térségében olyan korai szkíta jellegű temetkezések, mint amilyenek Erdélyben előkerültek, ismeretlenek. Ennek ellenére onnan is lehet említeni olyan leleteket, amelyek párhuzamai a sztyeppe vidéken a Kr.e. 7. század második felének emlékanyagában találhatók meg. Ilyen többek között a Nagytarcsán talált leletegyüttes (8-10. ábra), a Sajószentpéteren előkerült sírleletek, az alsótelekesi, Békéscsaba-fényesi temető idősebb szakasza.

65 Ennek ellenére az alf öldi szkíta jellegű leletek óriási többsége a Kr.e. 6-5. századból származik, de az említett adatok alapján feltehető, hogy közöttük a legidősebbek a Kr.e. 7. század közepe után kerültek az Alföldre. Ezek adják meg az alföldi szkítakor kezdetének az idejét. A mezőcsáti kultúrának nem létezik egyetlen egy olyan emléke sem, amely erre a korra lenne keltezhető. Természetesen a kora vaskori kultúra néhány eleme (egyes kerámiatípusok, temetkezési szokások) tovább öröklődött a középső vaskorban, de az a mintegy két és félezer temetkezés, amely az alföldi szkíta jellegű tárgyakat is tartalmazta, gyökeresen más, teljesen új kultúrát mutat, mint amilyent a mindössze másfélszáz, a mezőcsáti kultúrába tartozó sír tükröz. Azok az elképzelések, amelyek a mezőcsáti kultúra utolsó szakaszát szkíta jellegű leletekkel (Gyöngyös, Miskolc-Diósgyőr, Heves-Semmelweis utca) jellemezték, valójában a sztyeppe vidéki prészkíta - korai szkíta leleteket egyaránt magában foglaló periódus létezését kísérelték meg az Alföld térségében is bizonyítani. Azonban míg keleten a késői Csernogorovka és Novocserkassk periódus és a szkítakor között valóban folyamatosság mutatható ki,

6

6 addig a Kárpát-medence keleti felébe új áramlat hozta magával a szkíta kultúrkör elemeit. Itt tehát a prészkíta kor és a szkíta jellegű kultúra ideje között éles határvonal húzható. Nyilvánvaló, hogy az Alföld, az északi hegyvidék korábbi lakossága nem tűnt el, de kultúráját, kézművességét, életmódját az új keleti expanzió oly mértékben átalakította, hogy a régi névvel (Mezőcsát) nem lehet kultúráját jellemezni. 6

4 Metzner-Nebelsick 1998, 376. 6

5 Párducz 1943, 9.t. 2-3; 12.t. 11; 12.t. 1-6; Kemenczei 1994, 91. 5.kép 6

6 Dubovskaja 1997, 320.