Folia archeologica 48.

Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön

A SZKÍTAKOR KEZDETE AZ ALFÖLDÖN 3 1 A mezőcsáti kultúra élettartamának a fiatalabb hallstattkor, azaz a Kr.e. 6. szá­zad kezdetéig való kiterjesztését kerámialeletek alapján történő kísérletét 6 4 sem minősíthetjük sikeresnek. Altalánosságban itt csak annyit jegyezhetünk meg, hogy a Kárpát-medence keleti felében a késő bronzkor - kora vaskor folyamán a faze­kasság forma-, és motívum kincse igen lassan változott, ezért egyes edénytípuso­kat igen hosszú ideig készítettek. így a szkíta jellegű temetők kerámia mellékletei között számos olyan kézzel formált urna, csésze, tál van, amelynek előképei a korábbi korszak fazekas termékei között találhatók meg. Ez természetesen azt je­lenti, hogy a különböző korok hasonló kerámialeleteinek egyidejűnek való meg­határozása egyértelműen hibás következtetés. A mezőcsáti kultúra ismert temetkezései között nincs egy sem olyan, amelyből a korai vaskornál, a Kr.e. 8. századnál fiatalabb korú fémlelet került volna elő. A sírok kerámialeletei ugyan nem szolgáltatnak eléggé pontos adatokat a keltezésre, de néhány mezőcsáti és alföldi szkítakori kerámiatípus közötti rokonság arra mu­tat, hogy a kora vaskori fazekasság megérte az alföldi szkíta jellegű kultúra kiala­kulásának az idejét. A Kárpát-medencei tájegységek közül Erdély az, ahonnan a legidősebb, szkíta típusú tárgyak származnak. A Nagyalföld térségében olyan korai szkíta jellegű temetkezések, mint amilyenek Erdélyben előkerültek, ismeretlenek. Ennek elle­nére onnan is lehet említeni olyan leleteket, amelyek párhuzamai a sztyeppe vidé­ken a Kr.e. 7. század második felének emlékanyagában találhatók meg. Ilyen töb­bek között a Nagytarcsán talált leletegyüttes (8-10. ábra), a Sajószentpéteren elő­került sírleletek, az alsótelekesi, Békéscsaba-fényesi temető idősebb szakasza. 65 Ennek ellenére az alf öldi szkíta jellegű leletek óriási többsége a Kr.e. 6-5. század­ból származik, de az említett adatok alapján feltehető, hogy közöttük a legidőseb­bek a Kr.e. 7. század közepe után kerültek az Alföldre. Ezek adják meg az alföldi szkítakor kezdetének az idejét. A mezőcsáti kultúrának nem létezik egyetlen egy olyan emléke sem, amely erre a korra lenne keltezhető. Természetesen a kora vaskori kultúra néhány eleme (egyes kerámiatípusok, temetkezési szokások) to­vább öröklődött a középső vaskorban, de az a mintegy két és félezer temetkezés, amely az alföldi szkíta jellegű tárgyakat is tartalmazta, gyökeresen más, teljesen új kultúrát mutat, mint amilyent a mindössze másfélszáz, a mezőcsáti kultúrába tar­tozó sír tükröz. Azok az elképzelések, amelyek a mezőcsáti kultúra utolsó szakaszát szkíta jelle­gű leletekkel (Gyöngyös, Miskolc-Diósgyőr, Heves-Semmelweis utca) jellemezték, valójában a sztyeppe vidéki prészkíta - korai szkíta leleteket egyaránt magában foglaló periódus létezését kísérelték meg az Alföld térségében is bizonyítani. Azon­ban míg keleten a késői Csernogorovka és Novocserkassk periódus és a szkítakor között valóban folyamatosság mutatható ki, 6 6 addig a Kárpát-medence keleti felé­be új áramlat hozta magával a szkíta kultúrkör elemeit. Itt tehát a prészkíta kor és a szkíta jellegű kultúra ideje között éles határvonal húzható. Nyilvánvaló, hogy az Alföld, az északi hegyvidék korábbi lakossága nem tűnt el, de kultúráját, kézmű­vességét, életmódját az új keleti expanzió oly mértékben átalakította, hogy a régi névvel (Mezőcsát) nem lehet kultúráját jellemezni. 6 4 Metzner-Nebelsick 1998, 376. 6 5 Párducz 1943, 9.t. 2-3; 12.t. 11; 12.t. 1-6; Kemenczei 1994, 91. 5.kép 6 6 Dubovskaja 1997, 320.

Next

/
Thumbnails
Contents