Folia archeologica 47.

Tóth Endre: Dr. Bónis Éva (1919-1998)

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLVII. 1998-1999. BUDAPEST BÓNIS ÉVA 1919-1998 Bonis Éva 1919. január 20-án született Budapesten. Édesapja ügyvéd, édesanyja, Wallon Emma művészettörténész, férje Baranyai Gyula csellóművész. Budapesten tanult, és iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol Alfölai András vezetésével a Régészeti Intézetben tanult és dol gozott. Szeretett tanáránál 1942-ben summa cum laude doktorált a magyar föld régészetéből, őskori történetéből és classica archaeologiáből. 1940 óta a Fővárosi Múzeumok Régészeti Intézeténél dolgozott, először ideiglenes alkalmazottként, 1943-tól gyakornokként, majd 1948-ban múzeumi őrnek nevezték ki. Ez időben, 1946-47 Között vezette a kutatási témáira meghatározó fontosságú Gellért-hegyi késővaskori kelta telep feltárását. 1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályára került, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig a Római Gyűjtemény vezetőjeként dolgozott. Évtizedeken keresztül szeretettel gondozta és vezette a gyűjteményt, rendezett kiállításokat itthon és külföldön. Doktori disszertációja 1942-ben jelent meg Die kaiserzeitliche Keramik in Pannonién címmel az Alföldi András által kezdeményezett és szervezett Dissertationes Pannonicae sorozatban. Munkája ma is az 1-3. századi császárkori pannóniai kerámiakutatás összefoglaló alapműve. Disszertációja témakörét, amely nemzetközi ismertséget hozott számára, szűkebb szakterületén rendszeres munkával folyamatosan tovább kutatta, és számos tanulmányban mind részleteiben, mind összefoglaló következtetésekben alapos és megbízható eredményekre jutott. 1967-ben védte meg kandidátusi disszertációját, amelyben a gellérthegyi eraviszkusz telep feltárását dolgozta fel. Akadémiai doktori értekezését 1987-ben védte meg A pannóniai agyagművesség termelési központjai címmel. Három évig szerkesztette a Budapest Régiségeit (13-15. kötetet), majd a Nemzeti Múzeumba kerülése után 40 éven keresztül szívvel - lélekkel, lelkes és áldozatos elszánással 1993-ig az Archaeologiai Értesítőt. Kutatási területe Pannónia provinciális régészetén belül a fazekasipar vizsgálata volt, különös tekintettel az őslakosság anyagi műveltségének továbbélésére,