Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

82 T

. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES Dr. Csigás Zoltán földjén, Vig Gyula földje szomszédságában egy különös régi tanyahelyet bolygattak meg a faültető munkások. Hallstadtkori telepen át leásott kemenceféle építmény került elő, melynek félkör alakú feneke kétsorosán ki volt tapasztva és a tapasztott rétegben régi edénycserepek voltak vízszintesen, annak felületén beágyazva. (83. rajz) Lehet, hogv jobban elkészített veremlakás volt itt. A kemence vagy verem egy rész kőtuskókkal, emberi fej, két fejnyi nagyságú kövekkel volt kitöltve, mintha a boltozat esetleg a falazat leszakadt vagy ledült volna. Egyik részén függőleges kőfalazat volt megállapítható: szabályosan egymásra rakott kövekből. Az alsó, I. rétegben vastag, de jól égetett tenyérnyi nagyságú és hullámvonalas, fésűsdíszítés cserépdarabok, a felsőben a Il.-ikben vékonyabb és kisebb cserepek voltak. (84. rajz) 1 cm-nél mind a 3 vastagsága nagyobb. Azonosak az előző oldalon lerajzoltakkal (43. rajzra hivatkozás) Itt lapos, hegyes eszköz lenyomatai. Szkíták Európában Kr. е. VI. század körül megjelenő szkíták, szittyák nyomait hazánkban jó ideig csak Erdélyben és a Tisza mindkét oldalán találták meg. Találtak ugyan Nógrád megyében is biztató nyomokat, de azok biztos adatokat nem nyújtottak. 1940- 42-ben Szobon, majd Zebegényben, aztán ismét Szobon találtunk ilyeneket. Legelőször Szo

bon. a Duna melletti vágóhíd mögötti kavicsbányába

n, annak is kavicsot fedő löszrétegében szakítottak le^- Némedy - két csonkakúp alakú veremlakást, melyek egyikében elég sok cserépedény-töredék, egy szervétagyűrűszerű agancsból készült ép készítményt találtunk. (85. rajz) Minden összegyűjtött lelet a Nemzeti Múzeumba került, a második veremlakás tárgyaival együtt, melyek félig kész agancs, csonteszközöket, meg- és lefűrészelt szarvasagancs darabkákból álltak. Kevés edénytöredékkel. Az első veremlakásban talált edénytöredékek új edények cserepeinek látszottak, a másodikban használt edénykéinek. A másodiknak a fenekén, annak a közepén két szarvasagancs feküdt, lefűrészelt néhány ággal. Mindez leírással együtt a N. M.-ban van (A rajz emlékezet után készült). A harmadik lelet [Szkíták] megintcsak Szo

brol került elő éspedig a községből, a Prohászk

a utca 24. sz. házból, Hargitai postásék udvaráról. Pinceásás alkalmával, l-l 1/2 m mélyről edénycserepek, állati csontdarabok, feketés föld és egy szkíta nyílhegy került elő (86. rajz). Az edénycserepek nagyobb része vastag, durva, szabad kézzel formált edények töredékei. Egy kisebb, finomabb edényt nagyjában össze is lehet állítani. Ezen vonalkákból álló díszítés is van. Letört füllel és egy lapított bütyökkel. Az edénytöredékek között van: nagyobb edények töredékei: fazék, nagy tál. Lapos peremű fazék dák-szarmata jellegű. Szegélyen és oldaltécen ujjbenyomásos dísz. bütyök. (87. rajz) Léva 1936. május 26-án megnéztem a lévai, régi Meist-féle, ma Monaco-féle társulat földbányáját. A Keresztneg

y oldalában. (88. rajz) A bejárattól a legmesszebb lévő, kb. 12-15 m magas löszfal tövében, de magában a meg nem bolygatott löszben faszén-darabkákat vettem észre. Ennek közvetlen szomszédságában 2 db nagyobb, alaktalan kova- valószínűleg kalcedondarabot, melyen a lehasítások lapjai jól láthatók. De ezeknek a daraboknak használható alakjuk nincs (89. rajz). Találtam abban a bányában ősállatcsontokat in situ, eredeti fekvésében, a bánya bejáratától, ahogyan bemegyünk, jobb kéz felőli oldalon, a kettős barna réteg itt már eggyé olvad össze: mormota? - szóval nagyobb rágcsáló csontjait és ettől a helytől még lejjebb egy db mamutcsonttöredéket. Az egyik munkás mondja, hogy ő a feketés réteg alatt egy jó ökölnyi nagyságú, sima törésű követ talált, amelyről mintha lepattogtattak volna lapos, hosszú pengéket. Lévai régiségek. A Meisel-féle téglagyárijá

n 1899-1904 időközben a munkások fölclfejtés - lösz alkalmával egy lovassírt találtak. A mellékleteket nekem adták át: aranyozott szíj-