Folia archeologica 46.
T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései
I IORV ÄTH A. JÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 83 díszítéseket, ezüst csótárcsövet - összevagdalva- és egy vassarkantyút. Ezek hun eredetűek. A pontsorok kiemelkedő - átnyomott - lécen. Bronzlapok aranyozva. A lévai lelet kimondottan a hun kultúra alkotásai.(Domanovszky György: A szkítáktól a magyarokig) A gyöngyvonalak a gót rekeszeket ábrázolják. Á pikkelyszerű díszítés a hun fémművesség egyik legjellemzőbb díszítő megoldása. (90. rajz) 2 bronzkori cserépedényke, szabad kézzel formált, különösen a bütykös. (91. rajz) Ugyancsak a lévai Meisel-féle téglagyárból valók. Mellettük elrozsdásodott bronzrög, lapos volt. Egy nagy fazék is került innen elő, szintén szabad kézzel formált 60-70 cm magas, durva vastag fallal. Főzésre nem alkalmas, élelem tárolására igen. Pilismarón paleolitok A.) Oregek-dűl őben, a reform, templom mögött. (92. rajz) A vonalkázott helyen magdaléni kor elég gazdag telephelye van 120-130 cm mélységben. Minthogy itt római kori temető is van, így részben felásott terület ez magasabban is találhatók ezek a kovapattintékok, különböző színekben nagyságban és alakban. Aránylagosan nagyobb formákban mint más vidékek e korbeli leletei. Ugy anezen a helyen és melységben elég gyakoriak a különféle csontok. A hosszú csontok hasítottak. Volt itt mamut fogdarab rénszarvasfog, agancs- és lábtőcsont, vadlónak ugyancsak csülökcsontjai és fogai. 1937. év őszén, szept. és októberben ástunk itt, én Horváth A. János, a N. M. megbízásából dr. Gallus Sándor és dr. Bacsák György. A leletek mind a N. M.-ba kerültek. A gödrök egy részének utólagos behúzása és elegyengetése alkalmával előkerült kovapattintékokat, kb. 210 darabot az esztergomi múzeumba küldtem. - 1938. őszén kisebb ásatást végeztem. Lovas Pintér János földjén, ahol római sírok at - feldúltakat - avar sírokat és néhány magdaléni kon kovapattintékot találtam 130 cm mélységben, ezt is a Ny-i szomszédság közvetlen közelében. A Tóbiás-féle szántón csak 1 db kovát találtam. 1940. aug. végén és szept. elején de. Mottl Mária geológiai int. asszisztens Lovas Pintér János földjén ásatást rendezett (2 munkás 6 napon át). Szép kovapengék, elég sok fiatal rénszarvascsont, több fog és 1 db rénszarvasagancs került elő. A kovák egy része régibb aurignaci kultúrára enged következtetni. A kovadarabok a szántóföld keleti felében mutatkoztak. B.) Felső Bánom dűl őben Papp Sándor földjén, földforgatás alkalmával ugyancsak kerültek elő kovaszilánkok. 50-60 cm mélyről. 3 helyen megpróbált ásás azt mutatta, hogy itt a lejtőn egy régebbi, valószínűleg neolit kori kultúrréteg van. Az előkerült kovadarabokat a N. M.-ba adtam be. 1938. ápr.-május. 1940. szept. első napjaiban. Az előbb említett Felső Bánom közelében, Agrajt dűl őben, Kis Mihányné földjén, a lejtősödő föld lejtőjének közepe táján néhány ( 5 db) pattintott kovaszilánk került elő, a szántóföld felületéről. C.) A Sárgadom btól a fölfelé haladó egyik, az I. sz. mély útban (93. rajz), a hol az út már jól fölemelkedett, az úton egy kavicsból pattintgatott, nagyjában széles, lándzsa alakú eléggé vastag kovadarabot találtam. Közelében ősállatcsont. A kovát a N. M.-be adtam be. 1940. VI. 21. Ugyanott opálszerű, kisebb anyakövet leltem, 1941. V. 15. rénszarvasfogat és ősállatcsonttöredéket. Ю.) Basahar ci leletek. E nagy földfejtőben már a korábbi években találtak ősállatcsontokat: mamut és óriásszarvasét. Találtak kovadarabokat és tüzelőhelyeket is. Az egyik munkástól - Cikány-Szabó Andrástól, kaptam néhány darab kovát. Ezeket beadtam a N. M.-ba. Hova másfelől is került innen származó kova. 1937-ben többször megnéztem ezt a földfejtést, és beszéltem a munkásokkal ily fajta leletekről. Oscsontokat és mélyen fekvő tüzelőhelyet találtak többet is, de kova nem került elő. 1938. május 30-án újra itt jártam, nem dolgoznak ez évben és 2 tüzelőhelyet találtam, egyiket a bánya keleti, a másikat a nyugati részében. Mindkettő a második erdei réteg alsó felében. A keleti részben 2 tüzelőhely is volt. Az egyiket földfejtés alkalmával teljesen felásták, de faszéndarabkákon kívül egyebet nem
