Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

78 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES élesen, éppen ily jelenség volt fölfelé is. Mintha kisebb fészekszerű gödörbe rakták volna a tüzet. A nagyobb faszéndarabkák a kövek közötti szintben és alatta voltak. A köveken kevés széndarabka volt. (65. rajz) A laposan elhelyezett sima felületű kövek nem is a tűz tovaterjedésének megakadályozására szolgálhattak, hanem inkább ételneműek megsütésére, s a két helyen mutatkozó kőalátét csak arra szolgált, hogy a felső kő vízszintesen álljon. 3 közepes, jellegzetes kőlapot el is hoztam, melynek alsó részén látszanak a faszéndarabok. A tűzhely alatt, 10-12 cm mélyen 3 db kovaszilánk volt. A tűzhely kövei andezitdarabok, ugyanabból a rétegből valók, melyből a cerithium és a többi puhatestű váza került elő, a kulltúrréteg alatti folyamüledékből, akár a damásdi út mellő

l, akár pedig a kultúrteleptől néhány lépésnyire lefelé, ahol előbújik a sóderes réteg. Az itt előbúvó andezitdarabok legtöbbje vaskosabb, lapos ritkább. Kiválogatottnak látszanak a darabok. Azt is meg kell említenem, hogy kövek nem mindig fekszenek a legnagyobb, legszebb lapjukkal fölfelé, láttam olyan esetet is, 2-3-t, hogy a szebbik, nagyobb sőt simább fele volt lefelé fordítva. A tűz tovaterjedésétől nem igen lehetett félni, vagy semmi, vagy csak gyér növényzete lehetett akkor a lösznek. De, hogy mégis volt valami, azt az ún. löszcsigák bizonyítják. A tüzelőhely közelében, mint említettem már, több apró csontdarabkát, 2 db fogakkal ellátott, szétmállott csontot, egy db könyökszerűen meghajlott kettős csontot és 1 db kisebb csontot, de már ez utóbbit 15-20 cm-rel mélyebbről, s 15 db kovaszilánkot találtam. Ez a tűzelőhely a 27. km-kó irányától 15 lépésnyire van dél felé

. A tűz körül elhelyezett lapos kövek alkalmasak voltak halak, gombák megsütéséhez. Mai napon is megcsinálják ezt a hegyvidékeken (kulmye), a gombával és a pisztránggal. Ez a tűzhely a 27-es km-kő irányától 18 lépésnyire van. Z-V jelzés túlsó oldali rajzon. (66. rajz) A 9 és 10 övben 8 db quarzit, tenyérnyi, ökölnyi nagyságúak. A kő-telep hossza 40, szélessége 30 cm, körülötte sok apró csontszilánk, mintha szabályos formák is akadnának, nyíl vagy lándzsacsúcs alakban. Sok kovaszilánk is volt 37 db A 10. mező D-i felében sok, talán 15-20 db cerithium és néhány kagylótöredék. A 9-ben, a kövek között kettő kis kagylócska és 1 db cerithium. Faszéndarabkák szintén voltak. A csontszilánkok inkább a kőtelep déli, a kovák pedig az északi oldalon. Acerithiumok a 10. ágy déli félében. Apró kis vörös festékrögöcskék, kendermagnagyságúak, egy helyen „f" jelzés ívén volt egymás mellett. A 9. pásztában egyszerű tüzelőhely, emelkedő, a közepén domború talajjal. Közelében D felé 8, E felé 2 db quarzitkő, vízhengergetés, lecsiszolás következtében sima, fényes felületekkel, de mind egy nagyobb darabnak a töredéke. 1-2 ököl nagyságúak. E felé 45, D felé 50-60 m-re vannak ezek a kövek a tűzhelytől. Ülésre nem alkalmasak. Valószínűleg anyakőül vagy próbakőül hordták ide. Ismételten (VIII. 1.) elég sok, kisebb-nagyobb kova és sok csontdarabka. 1 nagyobb is ez is töredék csak. Ennyi apró csont jelenléte föltehetővé teszi, hogy ezeket nem velő miatt, hanem csonteszközök (nyílhegy, lándzsa) készítésére tördösték ennyire össze. Mutatkoznak is nyílhegynek alkalmas darabok. Itt erősebb kagvlóhéjdarabok és néhány dentaliumtöredék is mutatkozott. 1940. aug. végén dr. Mottl Mária geológiai intézet asszisztense 6 napi két munkással ásatást végeztetett. Melyen elég sok kovaszilánk, szép pengék és sok csontszilánk került elő. Faszén is. Szo

bi őskőkori telep. 1941. április 28. Az Ipoly mellet

ti őskőkori telep fölött az országúton túl a GeletaDanczy-fél

e ház fölötti domboldalon még a kavicsbánya fölött is, Danczy József földjén, ennek is úgy a közepe táján, a tulajdonos már több ízben talált ott kovapatt intékokat és kovaanyaköveket. Legújabban oly szilánkot adott át, melyen az emberi kéz megmunkálása határozottabban látható. Ezek a kovadarabok a felszínről kerülnek elő. Jelenleg árpával van bevetve a szántóföld, a vizsgálat eredményt nem mutatott. 1941. május 14. Az ipolyparti őskőkori telepen lassan folyik a munka. Lefejtettem a XXVII. km-kőtől egy darabon a meredek partot észak felé úgy 80 cm szélességben. Itt őskőkori településnek nyomát nem találtam. Ásattam azután a XXVII.