Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

1 LORVÁTH A. JÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 79 km-kőtől dél felé, a XII és XIII egy-egy méteres pasztában. Itt csak az eddigi legmélyebb szintben, 4 m mélységben akadtam a település nyomára: 1 és 2 ökölnagyságú köveket, 6 db-t, pattintékokat, 34 db, 3 tornyos csigát, és 2 db csonttöredéket, melyek a II. sz. kövön voltak keresztben, ugyancsak a II. és II I. kő közelében volt a 3 tornyos csigaház is. (67. rajz) Ez az 5 kő patakban lekoptatott, sötétbarna andezitdarab, a II, IV, V laposak, a VI és III szabálytalan, vaskos darabok. Az I. kő folyami quarzit kavics, ökölnyi nagyságú tört darab. Ebből tördösött le az ősember, ez volt az anyakő. A pontozott körvonalon belül voltak a szilánkok, de jellegzetes darab eddig nem került elő. Az I. sz. kő jó egy lépésnyire volt a lerajzolt helytől, É felé. A kövek legnagyobb lapjukon feküdtek, kivéve a VI. számút, mely ferdén helyezkedett el, Ny-i vége magasabban volt. Ez a hely az előbb említett kirakott tüzelőhely mellett van. Ülőhelyek, tányérok. S/.obon. a Steiner-féle nagy pinc

e ásása alkalmával, a pincék sorában ősállatcsontokat és egv tüzelőhelyet ástak ki. És pedig 3-4 m mélyen, lösztalajban egy nagyobb állatnak, ősbölénynek az egyik első lábát, alatta 1,5 m mélyen kisebb állatnak - esetleg rénszarvasnak állkaE

ocs töredékét, fogakkal. 8 m mélységben pedig egy 1 '/2-2 m átmérőjű tüzelőhe/et sok faszéndarabkával és hamuval, mellette egy nagyobb állatnak a csigolyacsontja, erősen megsérülve. Feketés színben feketés — majdnem zsírszerű festődéssel. Kovát nem vettek észre a munkások. Széndarabok és a csontok elhozva. Kb. 10 m mélységből is került elő egy nagyobb csont talán az is óriásszarvasé lehetett, de csak egy jelentékenyebb töredéke egy hosszúcsontnak, de szivacsosan tömött. A lejtő alsóbb részéből, a hol csak 4-6 m mélyen lehetett. (68. rajz) De a lejtő alsóbb részéből, úgy hogy 4-6 m mélyen a jelenlegi felszín alatt. - További munkáknál több tüzelőhelyet találtak elég mélyen. Ipolypart

i őstelepi további ásatások. Augusztus hónapban, 1941-ben. 4 m mélyre lefejtett löszben a legalsó szintnél valamivel magasabban 15-20 cm-rel magasabban elég bőven találtunk a XVI és XVIII. m közötti szakaszban kovapattintékokat 2 fészekben, melyek egymástól 6080 cm-re lehettek. Néhány apró, széteső csontszilánkkal és kevés faszéndarabkával s egy db tornyos csiganázzal. Érdekesebb darabok. Természetes nagyságban. (69. rajz) Az I. egy élű, a II. két élű. Csúcsa letörve. Egy ujjnyi hosszúságú Tapos csont egyik vége vörös rozsdásan szétesve. Vöröses barna színű quarzféleség. (70. rajz) Megmunkált calcedondarabka (71. rajz). Mindkettő a túlsó oldalon említett Geleta-Danczy-féle szántóról. JEGYZETEK [Szob] Molnár Greguschék (?) kertésze beszélte, hogy évekkel ezelőtt, még fiatalember korában édesapja Molnár József föld jén szántás alkalmával egy szépen kalapszerűen kivájt s kidolgozott követ vetett fel az ekéje. A kőnek külső oldalai nem voltak kidolgozva, nagyjában négyszögletes volt. Ezen kívül több követ talált, de ezekről nem tud semmi mást mondani. Leírás után én ezt a követ kapusarok tartó kőnek tartom. Ugvanilvet találtam a dömösi megálló feletti remetebarlan

gnál, termés sziklában kivájva, az egykori kapu helyén. Ilyet láttam továbbá Nagymaroso

n amelyik még nem régen használatban is volt. Érdekel a dolog azért, mivel én itt Óregfaluba

n templomot gyanítok, s melyet már régebben keresek, s amiről más oldalról is hallottam már. Ez a hely, a Molnárék földjén, Öregfaluban, a kis házhoz vezető út közelében van. (72. rajz) Zibrinyi Albert pedig legénykorában - most 70-80 éves lehet, ezen a földön, Molnárnál szolga volt, szántás alkalmával vakolatos köveket szántott ki. Gazdája ott aztán ásni kezdett s falat talált kőből építve. E telep temetője valószínűleg a szőlők között volt. 1939. nov. végén ch. Csigás Zoltán földjén az újonnan épült tanyaház mellé pincét ásatott a ház mögött, s itt két sírt találtak fejjel egymás felé