Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

I IORV

ÄTH A. JÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 85 IX. 20. Az előbbi árkok szomszédságában. 1 kovapenge és 1 db obszidián került elő. (99 rajz). Ősállatcsontok nem jelentkeztek. IX. 26. 130^cm mélyről 3 db vörös kova és 50 cm mélyről 2 db fehér kovapenge került elő. Allatcsont nagyon kevés: egy koponyatöredék. A-ból 2 db fehér kova, B-ből 3 db vörös kova és koponyatöredék. Ezt a megmunkált kovaeszközt 3 lappal előbb említett Cikány-Szabó András találta (100. rajz) Basaharcon, a téglagyár földbányájában, még néhány kovapattintékkal. Ez utóbbiakat beadtam a N. M.-be. Ezt a kovát azért nem adtam be, mivel gyanúsnak találtam: acél-kova- taplókészséghez tartozónak véltem. De a rajta lévő lösznyomok mégis Cikány állítását igazolják. Ugyanilyen anyagból, nagyjában ilyen megmunkálású a Patbpusztai 2 kovaeszköz is, csak ezek nagyobbak és más alakúak. Ezt a megmunkált fehér kovaeszközt Cikány-Szabó András, a ki velem szokott dolgozni, ásni, találta a tavasszal, Maróton a „Bánom" dűlő felső részében, Lik János földjén, annak a felszínén. (101. rajz) 1941. augusztus hó. Lencsés József - pedig 13 éves fiú - a „Mogyorósok" dűlőben, az „Öregek" dűlő fölött, de még a szőllők alatt, talált egy szebb anyakövet, gyermekököl nagyságút. Két ilyen pengécskét pedig az „Öregek"dűlőben találtak. Szép, lapos, pattintott darabok. A másik oldal mind a 3-nálsima. (102. rajz) Pilismarót-Basahar

c. 1941. júl.-ban A-val jelzett helyen (103. rajz) leszakadt földben ős lólábcsontokat, faszéndarabkákkal találtam. Ezek a csontok itt, az összeérő két barna réteg alsó részéből valók. 1944. VIII. I 4.*-csillaggal jelölt helyen lófogtöredéket találtam. 1943. június 22-én. A földbánya B-vel jelzett részénél dolgoztak a munkások. Négy sötétebb réteg között 3 világos réteg, a I-gyel jelzett réteg a mai megművelt föld sötétbarna színű rétege, a II. világos barna színű réteg, III. felső részén feketés réteg, lefelé világosodik, a IV. vastag fekete réteg. (104. rajz) A munkások becsülése szerint a bánya meredek löszfala 14-16 m magas. Az én becslésem ezeknél többet mond. A legalsó, sötétbarna, talán inkább fekete színű rétegben találtak a munkások nagyobb ősállatcsontokat - szarvasmarha nagyságú - de csak töredékekben és két lapos hasított kőféle szerszámot, ez a két db egymáshoz illik, s nagyságban valami kőlándzsát ad. A kő anyaga valamiféle andezit, talán riolith. A másik oldala lapos. (105. rajz) H = 9 cm, legnagy.sz. = 6 cm legnagy.vast.= 1,2 cm. A kőszerszám kerületének 4/5 része élben végződik, csak az alsónak rajzolt 1/5 rész mutat csekélyebb vastagságot. E lelhely körül apró faszéndarabkák. Én magam is kiástam itt egy db hosszúcsontdarabot, vastagabbat. A X-es helyen kisebb emlősnek - nyúlnagyságú - csontjai, főleg gerince, csigolyacsontok, 2-3 db fog, minden valószínűség szerint rágcsáló állat. Egy kis darab vöröses színű andezitszilánk. Mindkét lelet a fekete rétegbe mélyülő közönséges löszből került elő - talán egykori lefolyó víz által kimosott mélyedésből, melyekben kevés kevert föld, foltokban, és az X-nél ferdén hajló feketés rétegvonalakkal tarkítva. A felső xxx vonulatból a gerinc, a fej, fogak, az alsóból végtagcsontok és egy db vöröses andezitszilánk. A IV. rétegfelszín vastagsága 80-100 cm lehet. A meglévő gerinc hossza 26 cm, egy metszőfog alakja és nagysága: Egy kis zápfogacska, négy gyökérrel, 3 letörve, fent a korona is 4 taréjjal, középen bemélyedéssel: (106. rajz) A vöröses andezitszilánknak tartott kőszerszámtöredék nem kovaféleség. Egy hegyben végződő kőszerszám hegyi része. A felső széle élekben. A felső lapon pattintások nyoma, az alsó eléggé sima. Kovadarabkát és néhány apró csontot, a földes részeket én magam ástam ki. A túlsó oldali kettéhasadt lándzsaszerű kőszerszám hasadási felülete ép úgy van mész-szerű réteggel bevonva, mint a többi felület. Jeléül annak, hogy akettétörés egykorú az eszközhasználati idejével. A második megtekintés után javítom a túlsó