Folia archeologica 46.
T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései
86 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES oldali lelőhely rajzát úgy, hogy a látszólagos gödör nem a rajz szerinti mélységű, hanem jóval sekélyebb, legföljebb 40-50 cm mélységű, de szélesebb azaz hosszabb. Mind a két X és Y helyen. VII. 5-én hosszában az adott felszín irányban kapartam árkot, de csak egyetlen egy csontocskát találtam a végtagokból. Ugy két méter hosszúságban dolgoztam ott széles oromkapával. Néhány apró faszéndarabkát mégis leltem. Basaharcról származó kalcedon kőszerszámot kaptam Cikány-Szabó András munkatársamtól. Négyszögletes, szépen kidolgozott eszköz ez mind a 4 oldalán. Az alsó rész teljesen sima, a megmunkált oldal középső része is teljesen sima (107. rajz).- Ezt a baloldali kalcedon kőszerszámot találta Molnár Pilismaróton, a falu felső végénél, az országút alatti szántóföldeken, közeié az országúthoz. A bal oldali ábra az eszköz kissé domború oldalát mutatja (108. rajz) A másik oldal gyöngén homorú lapjának a két hosszú éle kidolgozottnak mutatkozik. Ezt a fehér opálszerú kőszerszámot 3 csíkkal Cikány-Szabó András munkatársam találta a Bánom dűl őben lévő egyik, Lencsésék földjén. Ahol már 2-3 kovaeszközt találtak már Pilismaróton. (109. rajz) Basaharc i fekete alsó rétegben talált lelet nagy érdeklődést váltott ki a tudományos körökben, s azt szenzációs lelet mondják, amennyiben a felülről a negyedik sötétebb rétegben a még Riss előtti rétegben talált lelet a protosolutrén, esetleg aurignaci, sőt némelyek szerint a mousterieni korba illeszthető. 943.1. 5-i kutatásom alkalmával a fenti szintet kimélyítettem (110. rajz) és ott a teljesen sötét rétegben, annak felszínétől 15-20 cm-nyire egy quarcitból készült kőszerszámot, égetett agyagrögöcskéket és faszéndarabkákat találtam. Apró kovaszilánkot is. A csillaggal jelölt helyen, letört belőle a kaparókapa éle egy darabkát. Az alsó része homorúan érdes, egy kicsi lapot képez. A letört hegyével fölfelé mutatva állott a kőszerszám. Nagyon primitív készítmény. (111. rajz) Pilismaró t paleolith telepek Ezt a szép paleolithot Erdélyi József találta a pilismaróti Országúti dűlő k közt fekvő szántóföldükön, kapálás alkalmával. Ez a szántó a Sárgadomb és a dunai révhez vezető út között, a dombra felemelkedő oldalon fekszik, kavicsbánya közelében. A paleolit anyaga sötét, majdnem fekete, szép sima pattintott quarzféleség. Ugyancsak ott talált hasonló anyagból készült szilánkot. Mindkettőnek a másik oldala sima. A kisebbiknek a vastagodó része csak látszólagos, a kagy lós hajlás következménye. (112. rajz) 1941. VIII. Ezt a tejfehér paleolitot Lencsés József találta 1941. szept. 12-én a Hidegbánom dűl őben Lik János szántott föld jén ugyanott, hol Cikány talált már egy szép, lapos, ugyanilyen anyagból való paleolithot ( 113. rajz) 1941. szept. 18. Az úttól 130 lépésnyire, a közép barázda Ny-i oldalán az egyik kutatóárok ásása alkalmával 70- 130 cm mely rétegben 30 db kova és 1 db vadlóf og1941. IX. 30. A 132 lépésnyire ásott árokban sem sír - sem pedig paleolith nyomokat már nem találtunk: Lovas Pintér Jánosék és Lik Dani földjén. (114. rajz) A szomszédos, Lik Dani-féle földön árokban már 100 cm mélyen egy kova, 140 cm mélyen pedig egy nagyobb kő körül 4 db szebb kovapengét és kevés ősállatcsonttöredéket találtunk, mely szétesett, majdnem hófehér színű. Itt az ősállatcsontok mind fehérek. Az említett kődarab sima felületű, vízhatás, kétszeres emberfej nagyságú, nagyjában kocka alakú volt, egy kissé laposabb, vízszintesen feküdt. Az egyik csúcsáról 2 db jó ököl nagyságú darab letörve (115. rajz), a 2 db a kő közelében volt, de nem a kő mellett közvetlenül, 2-3 dm távolságra. A szomszédos árokban 3 helyen, 130 cm mélyen agancstöredékek, néhány kova. Nagyjában ilyen lehetett az a kő, de mégsem ennyire szabályos. Az egyik szebb paleolith ilyen alak és nagyságú. (116. rajz)
