Folia archeologica 46.
T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései
84 T . DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES találtak, a másik helyen, melyet 1938. máj. 30-án leltem, kevés faszénen kívül nagyobb ősállat csontjait és félököl nagyságú kvarc—kavicstöredéket találtam. A Ny-i rész tüzelőhelyen több nagyobb faszéndarabka. A legfelsőbb a mai kultúrréteg, mely vastagságánál fogva egy régi erdő talajnak látszik. Alatta mélyebb 4-5 m vastag sárgaföld lösz, ez alatt 1/2 m vastag, egy kissé világosabb színű barnás réteg, ez alatt 3/4 m vastag világos löszréteg, ez alatt megint egy erdei réteg, már sötétebb színű, ebben, ennek is az alsó részén volt 2 tüzelőhely. Ez alatt kb. 3 m vastag lösz, ez alatt pedig sötét színű, feketés, vastagabb, 1 mnél is vastagabb erdei réteg. (94. rajz, ugyanitt a szobi leletekről tájékoztató naptár-lapocskára ceruzával, 1944. VÎII. 16-án rajzolt vázlat a basaharci profilról, „Basanarci réteg vázlata" felirattal) 1940 júniusában megindult is megint a munka. VI. 19-én beszéltem a munkásokkal, s kértem, figyelmeztettem őket a csont-, tüzelőhely és kovaleletekre. Ez alkalommal azt mondták, hogy találtak már az idén egy tűzhelyet, több állatcsontot, sőt még kovát is. Az állatcsontok szétestek, én csak egy mamutfogtöredéket láthattam, mamutborjú foga lehetett. Aki azt állította, hogy kovát is talált (Bartus István, Pilismarót), s haza is vitt ezekből, voltam a lakásán. A fia mutatott nekem 3 db fekete, galambtojás nagyságú, eléggé fényes és kétoldalról párhuzamosan lecsiszolt kavicsot. Ilven nagyságban és alakban. (95. rajz) Achát-quarzból van. 8 db összesen. Egy fehér, egyenlőtlen törésű, quarz.it pattintékot még is találtam (96. rajz) az egyik löszfal tövében. Ahol semmiféle egyéb kő nem volt, ez egyen kívül. Hiába kerestem, hogy honnan került ide, a löszfalon ennek semmi nyoma nem volt. - Egy db opálszerű kovát is találtam, melyen lepattintások nyoma szépen látszik. Ez a Sárgadom b melletti útból való. A munkások is találtak quarzit pattintékot, melyen azonban határozott megmunkálás nyom nem állapítható meg. 1940. aug. 24-én óriásszarvas fogazatát, erősebb vádló mellső lábszárcsontját találtuk. S több quarzitpattintékot. Innen került elő 2 db vékonyabb ősállatcsont hosszú - töredék, löszföld által egymáshoz tapasztva, melyben lapos, 3 oldalú kovahasábocska volt (97. rajz), kovapengetöredék. Szélesség 1 1/2 cm, hossza 3 cm, legnagyobb vastagsága pedig 1/2 cm lehetett. A csontok esetleg rénszarvascsontok lenettek. Földtani Intézetbe vittem. 1941. május havában a munkások több ősállatcsontot találtak, 2-féle nagyobb emlős fogait, nagyobb állat (óriásszarvas?) hosszúcsontját, rénszarvas agancsdarabot (3 ab nagy lófogszerű fogat és 1 db nagyobb fogtöredéket). 1941. V. 24. 13 db nagyobb lófogat, f db mamutfogat, 1 db csigolyát, nagyobb állatét, a két alsó barna réteg között. 1941. VI. 10. 2 mamutboi ju fog, több rossz állapotban lévő nagyobb csigolya(P) 1 db összetört, erős összetartású tömött, hófehér nagyobb fog. A pilismaróti ún. „ Sárga dom b"-ban. 1940. VI. 21.én, igen vastag szarvasagancs-törecléket találtam. Ugyanitt évekkel ezelőtt mamutcsontokat: fogat, nagy csontdarabokat és agyartöredéket találtak, saját szememmel láttam ezeket, ökölnyi, fej nagyságú darabokra voltak töredezve. 1941. V. 15. A Sárga dombban, 2 m mélyen, világos löszben rénszarvas agancsot vettem ki. 1940. VII. 28-án mamutfogtöredéket találtam, erősen elkovásodva, Pilismaróton a Dömösre vezető országú t mellett alacsonyabb löszpartban, az 51,3 km-kőtől 11 lépésnyire Marót felé a felső árok külső falában. Pilismarót, Öregek dűl ő. 1940. szept. 13. Lovas Pintérék szántóföldjének közép - és Pintér - Tóbiás-féle barázda között szép obszidiánvakarók, penge és néhány obszidiánpattinték valamint teljesebb rénszarvasagancs-darabok mutatkoztak, melyek azonban széttöredeztek. IX. 17. Két árok ásva. A-ban szép vakarópengék, több apró csontdarab. Kovák az árok keleti végében 200 cm mélyen csontok végig. A B-ben semmi kova, közepe táján 140 cm mélyen ősbölénv v. őstulok alsó állkapocs fele, fogazattal. Lapos, 1-2 mm vastag kovapengék, másik oldaluk sima term, nagyságban rajzolva. (98. rajz)
