Folia archeologica 46.

Kiss Etele: Új eredmények a Monomachos-korona kutatásában?

A MONOMACIIOS-KORONA K

L TATÁSA 131 3. kép Theodora császárnő hallgatja a képvédő Szent Lázár szerzetes beszámolóját (miniatúra a Skylitzés-krónikában, Madrid, Nemz. Kvt. Msvitr 26-2, fol 50v a). Fig. 3. L'impératrice Théodora écoutant le rapport du moine iconophile St Lazare (miniature dans la Chronique de Skylitzès, Madrid, Bibl. Nat. Ms-vitr. 26-2, fol. 50v a). dig nem merült fel a szakirodalomban a Monomachos-lemezek koronaként való rekonstrukcióját elősegítő legközvetlenebb analógia bizánci ábrázoláson. A híres madridi (12. századi) Skylitzes-krónika 9. századi eseményeket megörökítő miniatúráin Theodora császárnő visel ilyen koronát (fol. 50 Va) (3. kép), melynek egyes elemei - a hosszúkás, felül félköríves záródású lemezek, ezek oldal felé csökkenő mérete, a lemezeket körbevevő gyöngyfüzér - egybevágnak a Monomachos-lemezek adottságaival, s mindez egv, a lemezeknél nagyobb hengeres sapkára van erősítve, melynek sötét színe nem fémre, hanem texlilre utal.

3

3 A madridi kézirat nagv változatosságban tartalmaz koronákat, melyek közül valószínűleg több is korábbi előképre megy vissza. Ezekből az érvekből, valamint a lemezek kissé hátrafelé hajló alakjaból kifolyólag megerősíthetjük azt a feltételezést, hogy a Monomachos-lemezek tényleg koronát díszítettek, feltehetőleg női koronát, ahogy Bárányné is gondolta, sőt 1860-as előkerülésével ez az első ismert zománcegyüttes, mely egy textilre erősített koronát képezett, s amelynek analógiái csak később váltak ismertté. Sajnos ezekkel a hamisítást eleve lehetetlenné tevő élvekkel a madridi krónikát és a kijevi koronákat jól ismerő görög professzor nem foglalkozott. Lássuk tehát a Monomachos-korona rendellenességeit. A professzor nyolc fő pontját fogjuk követni, noha más sorrendben. A4, pont szerint a zománclemezek feliratai tele vannak helyesírási hibával (13 hiba), ahogy azt már Moravcsik Gy. is megjegyezte Bárányné monográfiájában. Ez vezette a görög professzort a fővárosi készítés megkérdőjelezéséhez. Ezek a hibák két részre oszlanak, az egyik a betűk, többnyire magánhangzók elírása, mely a görög kiejtés és írás eltérése következtében megszokott jelenség középkori görög feliratokon. Ha nem is ilyen sűrűn találkozunk vele egyéb császári megrendelésen, még ezeken is gyakran megjelenik, s így még önmagában semmi rendkívülit nem jelent. A másik csoportot az ékezetek rossz nelyre tétele képezi, amely szokatlan egy görög mestertől. A legkirívóbb esetet talán a két uralkodó, Konstantinos és Zoé nevében ejtett hiba jelenti, Konstantinos nevében az „i" helyett az „a"-n, míg Zoénál az „é" helyett az 3

3 Grabar-Manomsacas 1979, 48, 50. k. de v. ö. 94. képpel, ahol hasonló koronát császár visel