Folia archeologica 46.

Kiss Etele: Új eredmények a Monomachos-korona kutatásában?

130 Kiss ETELE 2. kép Korona Sahnovkából (Kijev, Történeti Múzeum) Fig. 2. La couronne trouvée à Sakhnovka émail cloisonné, perles (Kiev, Musée Historique) nevének (szláv eredetű) „bükk" jelentése utal arra, bogy régen is itt lehetett az erdőség határa. Ez a hely tehát (feltehetőleg) az első olyan rész, ahol Nyitrát úgy lehetett megkerülni, hogy a védők ne vegyék azt észre, a dombról viszont szem előtt lehetett tartani ellenséges csapatok közeledését déli irányból. Nem lehetet­len, hogy ilyen csapatok közeledtére rejtették el a kincset. Ezeknek az adatoknak a koncentrációja és főként a két uralkodó jelenléte azt sugallja, hogy nem véletle­nül került a „Monomachos-korona" a Kárpát-medence ezen szegletébe. Ettől a hipotézistől függetlenül is megállapítható, hogy a korona címzettje nem szükség­képp E András király. A zománcokat küldhette ugyan a bizánci császár Salamon apjának is, aki a zománclemezek programját befolyásoló ószövetségi szimboliká­ra, mint később részletesebben látjuk, minden magyar uralkodónál hajlamosabb volt, hiszen mindkét fiát ószövetségi névre kereszteltette, de sokkal valószínűbb, hogy Salamon jutott hozzá feleségén, Juditon, III. Henrik császár lányán keresz­tül, hiszen ismert a két császár közötti kapcsolat, a bizánci uralkodó pedig ajándé­kokkal együtt küldöttséget is menesztett 1049-ben III. Henrikhez. 3' A görög történész nem foglalkozott a korona rekonstrukciójával sem. A leme­zek határának a szélére forrasztott vékony merőleges fémcsíkok, és az abba szabály­talanul beütött lyukak alapján a lemezek nem lehettek fémkeretben elhelyezve; ez a megoldás valamilyen puhább anyagra, például textilre való felvarrást sugall, gyöngy­sorral keretezve. Néhány textíliára felvarrt zománcemlék fennmaradt kincstárak­ban (a német-római császári köntös és Alexiosz moszkvai metropolita ruhaegyüttese Moszkvában a legismertebb példa ezek közül), de a legjobb párhuzamot két korona jelenti: mindkettő valamivel későbbi (a 12. századból) és Oroszországban került elő a századforduló körül, Kijevből és környékéről, Sahnovkából (2. kép). A sahnovkai korona egybeerősítve maradt fenn, alulról gyöngysor szegélyezi, egyes oldalsó lyu­kakban pedig önálló gyöngyök kerültek csapokkal. 3 2 Ezek a pártaszerű koronák öntartóak, de valószínű, hogy a biztonság kedvéért textilalapra voltak rögzítve, ahogy a törékeny Monomachos-lemezek esetében ez szükségszerű is. Meglepő módon ed­3 1 A görög követek 1049-ben jelentek meg ajándékokkal 111. Henrik előtt, amire több adat utal, egyebek között Adam Bremensis: Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum. III. 32 PL. 146 581B. V.ö. Kenten 1994, 144-148., ahol a szerző éppen azt elemzi, hogy a forrásokban felsorolt ajándéklista nem lehetett teljes. 3 í Többek között Rybakov 1971, 47. k.

Next

/
Thumbnails
Contents