Folia archeologica 44.
Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században
226 KOVÁCS S. TIBOR lozsvári mester készítette. 6 3 A motívumkincs teljesen azt a Rumi díszítőmotívumot utánozza a fenti esetben, amely teljesen megegyezik egy 1624-ben - mohamedán időszámítás szerint 1033-ban - készült aranyozott ezüst török füstölővel. 6 4 A 17. század első feléből származik az a hegyestőr, amely formájában szinte teljesen török, vagyis markolata ívelt, a keresztvasszárak a penge felé hajlanak, és stilizált sárkányfejeket ábrázolnak. Az aranyozott ezüst szerelésen Saz levelek, valamint Hatayi virágok és a Rumi motívumok utánzatai tűnnek fel. Véleményünk szerint ez a hegyestőr is Erdélyben készülhetett. 6 5 A hagyomány szerint 1687-ben I. József koronázásakor viselte a Batthyány család egyik tagja azt a lószerszámot, amely vörös szíjazatból készült és aranyozott ezüstveretek borítják. 6 6 A téglalap alakú veretek motívumai Rumi jellegűek, a kör alakú falerákon a fenti motívumkincs mellett megtalálhatók a Hatayi virágok is. A lószerszám kantárzatból, szügyelőből, farmatringból és két pisztolytoktartóból áll. A nagyon finoman vésett motívumkincs mellett feltűnnek öntött technikával készült ördögfejek is. A kantárzaton lévő lóhomlokdíszen ötágú koronával ékesített címerpajzs van a legszebben kidolgozva. (7. ábra) Az itt látható Rumi motívumok az Újlaki-féle tegezre emlékeztetnek. A címeipajzsot körülfogó poncolt alapon lévő vésett technikával készült barokk virágok figyelemre méltóak. A falerákon igen elmosódott - pontosan nem azonosítható - kombinált IS ötvösjegyeket figyelhetünk meg. A lószerszám a párhuzamok alapján a 17. század közepe táján készülhetett. Az ütő- és sújtófegyverek közül kiemelkedő szerepe volt a buzogánynak, mint méltóságjelvénynek a 17. században. 6 7 A 8. ábra 1. képén látható aranyozott ezüstből készült buzogány II. Rákóczi György erdélyi fejedelem fegyverzetéhez tartozott. 6 8 A buzogány feje körte alakú és nyolc gerezdre osztott. A középen látható medaillonban Hatayi virágok és Saz levelek láthatók öntött formában. Igen jellegzetesek még a félmedaillonok és a török díszfegyverek mintakincsének keretezésére szolgáló „Z" motívumsor is. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában őrzött, a 17. század első felében készült török paloshüvelyen lévő díszítőelemek utánzatai tűnnek fel - öntött és nem vésett formában - II. Rákóczi György buzogányán. (8. ábra 2.) 6 9 A fejedelmi méltóságjelvény nyelén lévő niotívumkincsről már esett szó, ez a Rumi és reneszánsz díszítőelemek kombinációjából áll. A buzogány fejének alsó részén megfigyelhető vésett és egyesített MZ monogram komoly figyelmet érdemel. Ez a két betű valószínűleg Szegedi Márton debreceni ötvösmester jele. A bonyodalom ott van az ötvösjegy feloldása körül, hogy Debrecenben két Szegedi Márton is volt a 17. század első felében. 7 0 Az egyiket - megkülönböztetésül - Szegedi Olasz Mártonnak hívták, aki 1598 és 1627 között működött, Kőszeghy Elemér 1600-1645 között tartja számon. A másik mester 1611-től szerepel írott forrásokban, utolsó ismert munkáján az 165í-es évszám látható. B. Bobrovszky Ida szerint 1668 körül halt meg. 7 1 II. Rákóczi György buzogányán lévő jegy szinte azonosnak tekinthető a tiszalúci református egyliáz verejtékes poharánlévő vésett U 3 Die Karlsruher 1991, 238-240. Abb. 188-189. ы Petsopoulos 1982, 48. 53. tárgy 6 5 Kovács S. 1993, 182. 6 6 Nagy 1902, 84. 6 7 Thaly 1881, 159.; Szádeczky 1913, 20. 6 8 Cimeliotheca 1825, 88. 1. tétel. A buzogányt József nádor vásárolta Bécsben 30 aranyért. Párhuzamai: Szendrei 1896, 482. 3033. tárgy. 708. 3634. tárgy (fotója a 452. oldalon található). Zygulski 1984, 112-113. 6 9 Zoltai 1937, 16.; I.tsz.: MNM Fegyvertár 56.4381. A saruveretbe egy elmosódott tugra van beütve. 7 0 Bobrovszky 1980, 69-71. 135. 64. kép 7 1 Mihalik 1893, 433.; Kőszeghy 1936, 91. 573. jegy.; Zoltai 1937, 53-54.; Bobrovszky 1980, 135. 158. 2223. jegy.; Takács 1988, 16-18.
