Folia archeologica 44.

Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLIV. 1995. BUDAPEST 213 TÖRÖK HATÁS A MAGYAR FEGYVEREKEN A 15-17. SZÁZADBAN KOVÁCS S. Tibor „A keleti styl, melynek befolyását, úgy egyes ötvös munkákon, mint az egész szövő-iparban föltaláljuk, hazánkban а XVI. és XVII. század alatt, megérdemli, hogy behatóan tanulmányozzuk, hogy pontosan összehasonlítsuk a hazánkban dívottal, s hiszem, hogy ezáltal új világosságot fogunk nyerni hazai iparművészetünk fejlődésére nézve, hogy nem egy eddig okaaatolatlannak látszó tünemény okát megtaláljuk s nem egy nyílt kérdés feleletét meg fogjuk kapni. "' Pulszky Károly 1878-ban megjelent tanulmányát zárják a fenti sorok. Igen tanulságosak, mert különösen a fegyvertörténet tekintetében nem jelent meg olyan tanulmány, amely konkrét példákon igazolná a török fegyverek szerepét és hatását Magyarországon a 15. század elejétől fogva. Jelen dolgozat három fejezetre tagolva mutatja be azt a fontos kultúrtörténeti hatást, amely valamikor a 15. század elején kezdődött, s nagyjából a Rákóczi-szabadságharc bukásáig tartott. I. A törökök számára Bulgária, majd Szerbia leigázása után megnyílt az út Magyarország déli határai felé. 1391-ben már országunk területén zajlott le az első nagyobb magyar-török összecsapás. I. Zsigmond király hamarosan felismerte a török terjeszkedés veszélyét és európai összefogást sürgetett. Az 1396-ban meghirdetett keresztes hadjárat azonban súlyos vereséggel zárult. Nikápolynál a török hadsereg I. Bajazid szultán vezetésével döntő csapást mért a főként francia lovagokból, magyar és havasalföldi csapatokból álló seregre

2. A nikápolyi vereségből levont tanulságok részben párhuzamba állíthatók a 955-ben Augsburgnál történt vesztes csatával. A 10. század utolsó negyedében megjelent szablyamarKolatú kardok azt bizonyítják, hogy a magyarok átvették az ellenfél fő fegyverét. Ezt azonban sok esetben úgy tették, hogy a kard markolatát szablyaszerűen átalakították és így egy meglehetősen rosszul kezelhető fegyverhez jutottak

3. A 15. század elejétől nagyjából Hunyadi Mátyás uralkodásának kezdetéig tart az az időszak, amikor a török minta után készített szablyapengét egyesítették az akkoriban használatos kard markolatával. Ennek a típusnak a legkorábbi - 15. 1 Pulszky 1878, 465. 2 Wertner 1925, 216-253.; Liptai 1985, 86-89. 3Bakay 1967, 172.; Kristó 1986, 250.; Kovács 1990, 44^17.