Folia archeologica 44.

Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16-17. századi magyar ötvösségben

204 GERELYES IBOLYA szómban FARKAS MIKLÓS 1636. felirat olvasható. Talpán beütött, megfejtetlen ötvösjegy. 6. Pohár (Ltsz.: 1938.33.) (4. ábra c) Hengeres testű, felfelé tölcséresen kiszélesedő pohár. Szájpereme belül és a perem alatt kívül a vésett mintázat aranyozott. Kívül, a szájperem alatt futó félkartusok váltakozva nyújtottabbak illetve rövidebbek. Két különböző típust képviselnek. A nyújtottabb kartusok szögletesek, geometrikus jellegűek, keretüket egymásba kapcsolt stilizált ágak alkotják. A kartusok belső felületét az eredeti arabeszkhez közel álló, ám meglehetősen durván kidolgozott indás növényi motívum tölti ki. Középen az iszlám művészetből jé)l ismert palmetta motívum látható. A kisebb, íves oldalú kartusok motívumkincse megegyezik a nagyobb kartusokéval. A pohárnak mesterjegye nincsen. Szájpereme alatt, kívül, vésett felirat fut körbe: EZ POHÁR AZ NAGY BANIAY KADAR CHAE 1639. 7. Talpas pohár (Ltsz.: 1901.29.1.) (4. ábra b) Hengeres testű ezüst pohár, szája tölcséresen kiszélesedik. Talprésze ugyancsak hengeres, lefelé kissé szélesedő. Vésett díszítései részben aranyozottak. Szájpereme alatt körben, nagyon erősen stilizált félkartusok sora fut körbe, melyek váltakozva kissé nyújtottabbak illetve rövidebbek. A félkartusok kontúrja alsó felében geometrikus jellegű, felül íves. A lecsüngő virágdísz az eredeti motívumtól teljesen eltávolodott szétnyíló virágforma. A félkartusok belső részét váltakozva sraffozott, illetve sima felületek töltik ki, melyek egymásba kapcsolódása rajzolja ki a mintázatot. A sraffozott felületek szétnyíló kelynű virágot, illetve cakkos szélű levelet formáznak, míg a sima, aranyozott részek összhatásukban stilizált szalagcsokorra emlékeztetnek. A pohár arabeszkes díszítése ebben az esetben nagyon erősen eltávolodott az eredeti motívumkincstől. Szinte csak a félkartusok formáját tartotta meg, azt is stilizált formában. Az edény testén három vésett levélkoszorúban egy-egy férfiportré látható. Szájpereme alatt, a félkartusok között felirat olvasható: SZEKEL MIHALE EZ AZ POHÁR ADNI 1642. A pohár testén a talpával összekapcsolható kiugró öv felett szétnyíló szirmú, stilizált virágok sora fut körbe. A pohár fenekén olvashatatlan, beütött mesterjegy. Az iszlám művészetből átvett stilizált arabeszk, illetve kartus-forma sokszor igen leegyszerűsített kivitelben, az eredetitől eltávolodott formában, a 17. századi alföldi mezővárosi ötvösség egyik kedvelt motívumává vált. A legtöbb esetben csak a nyújtott, félkartus formát tartották meg. A kartusok belső részét stilizált, szétnyíló szirmú virágokkal, rozettákkal töltötték meg. A kecskeméti ötvösök közül a 17. század első felében dolgozó Cseh György és Tar Illés munkáit kell kiemelnünk. Cseh Györgynek elsősorban talpas poharai érdemelnek említést, melyeken nagyon erősen stilizált formában, de felismemetően jelen vannak a többször említett félkartusok.

1

4 A valamivel később dolgozó Tar Illésnek a talpas poharak mellett egy hasonló módon díszített kannát is köszönhetünk.

1

5 A szikszói református egyház tulajdonában lévő talpas poháron például, a fent elemzett darabokhoz hasonló módon, váltakozva nyújtottabb szögletes, illetve rövidebb, íves félkartusok láthatóak, melyek belső felületét az arabeszk, illetve a virágos mintázat stilizált, kombinált változata tölti ki. Különösen sok stilizált arabeszkes motívummal díszített ötvöstárgy készült a XVII. század folyamán Debrecenben. Elsősorban a század első felében dolgozó Debreceni Jánost kell megemlítenünk.

1

6 E motívumrendszer a 17. század végén is élt még. Jól példázza ezt az 1687-ből származó váncsodi pohár, vagy H. Ötvös Tamásnak 1697-ben, a szabócéh számára készített talpas pohara.

1

7 MBobrovszky 1980, 11-12. képek 1

5 BobrovszKy 1980, 30-31. és 22-23. képek 1

6 Bobrovszky 1980, 70-71-72. képek 1

7 Bobrovszky 1980, 98, 96 képek