Folia archeologica 44.

Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16-17. századi magyar ötvösségben

ISZLÁM HATÁSOK A MAGVAR ÖTVÖSSÉGBEN 205 E motívumrendszer magyarországi megjelenésének ideje, valamint az iszlám, illetve az oszmán-török művészet egyes elemeivel való feltűnő hasonlatossága alapjánjoggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon ilyen módon díszített ötvöstárgyainkon az oszmán-török díszítőművészet közvetlen hatása érvényesült-e. A kérdés eldöntéséhez először is tisztáznunk kell, hogy a hódolt területen, illetve Erdélyben dolgozó ötvösök kerülhettek-e közvetlen kapcsolatba — a hódoltság folyamán bármikor is - az oszmán ötvösség alkotásaival. A hódolt területen élő török ötvösökre vonatkozóan csak szórványos adatokkal rendelkezünk. A kincstári tulajdonban lévő fehérvári bollok jegyzékéből tudjuk például, hogy a városban 1560-ban két török ötvös dolgozott.

1

8 A gyulai török ötvösökről a szandzsák 1567. és 1579. évi összeírásában esik szó.

i

a A budai török ötvösök működését egy 1686-ból származó, kissé anekdotikus történet igazolja.

20 E szórványos adatokat látva egy újabbb kérdés merül fel, nevezetesen, bogy élt-e egyálialán a hódolt területen olyan jelentős számú, lehetős török réteg, amely a helyben dolgozó ötvösöket nemesfém tárgyak, illetve ékszerek rendelésével nagy volumenű munkára serkentette volna, és ezáltal nagyszámú török ötvös betelepülését segítette volna elő. Talán segít a probléma megfejtésében, ha elemzés alá vesszük a magyar területen élő török katona- és hivatalnokréteg hagyatéki leltárait. Nemesfémből készített, illete azzal díszített tárgyakat csak a leggazdagabbak tulajdonában találunk.

2

1 Még Arnót Ibrahim budai pasa hagyatéka sem tartalmazott valóban jelentős számú nemesfém tárgyat. Az ismert jegyzékben szereplő tíz pár ezüstkengyel, három darab ezüst lószerszám, egy ezüstözött nyereg, egy nagy bécsi ezüsttálca, valamint az öt ezüst gyertyatartó mennyisége eltörpül a magyar főúri kincstárak anyagához képest.

2

2 Az alacsonyabb rangú török hivatalnokok, illetve az iparosok és kereskedők hagyatékai gyakorilatilag egyáltalán nem tartalmaztak nemesfém tárgyakat.

2

3 E leltárak ismeretében azt kell mondanunk, hogy az itt élő török ötvösöket munkára serkentő megrendelések száma nem lehetett túlságosan nagy. Hasonló eredményre jutunk, lia a gyűjteményeinkben őrzött török ötvöstárgyak számát tesszük a vizsgálat tárgyává. E tárgyak száma ugyanis sajnos meglepően kevés, s nagyobb részüknél nem eldönthető, hogy magyarországi, török vagy balkáni műhelyekben készültek-e. Úgy tűnik, hogy a török kézművességnek a hódolt területen elterjedő ágazatai közül az ötvösség volt az egyik legkevésbé jelentős. A török ötvösökre vonatkozó szórványos utalások, illetve a leletanyag csekély volta egyaránt ezt igazolja. Nag)' számban itt készülő, vagy itt használatban lévő török ötvöstárgyról nem beszélhetünk. Azt is hozzá kell tennünk, hogy az alföldi magyarság körében a török tárgyak irányában egyfajta általános elüt asitas volt tapasztalható. Hagyatékaikban, ingóságjegyzékeikben török tárgyakat nem találunk.

2

4 Más volt a helyzet Erdélyben, ahol egy lényegesen erőteljesebb török hatás érvényesült, elsősorban a fejedelmi udvarban, illetve az ahhoz közel álló nemesi családokban.

2

5 Közismert adat, hogy I. Rákóczi György fejedelem (1630-1643) gyulafehérvári udvarában török ötvösmester is dolgozott.

2" A korabeli erdélyi magyar hagyatéki leltárak, ingóságjegyzékek, végrendeletek elemzése azonban azt 1

8 Fekete 1955, 280-292. Káldy-Nagy 1982, 190. Fekete 1944, 366. 2

1 Gerelyes 1985, 301-305. 322-327. 2

2 Fekete 1944, 252. 2

5 Gerelyes 1985, 296-300. 306-321. 2

4 Bobr'ovszky 1978, 257-260., Geniers 1982, 23-24. 2

5 Gerelyes, 1991, 224. 2

6 Fehér 1965, 192.