Folia archeologica 44.

Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás

A TLSZANÁNA—ÓNÁNAI ÁSATÁS 181 A 16. századtól kezdve Tiszanána említésével többször találkozunk. A török terjeszkedése a település létét egyelőre nem veszélyeztette,

0

1 és úgy tűnik, a gyakori elöntésekkel fenyegett, nehezebben megközelíthető falu nagyobb biztonságot nyújtott. Tiszanánán 1546-ban 10 jobbágytelket írtak össze, 1549-ben 8 adóköteles, 7 elszegényedett, 2 elhagyott és 2 újonnan települt jobbágytelket vettek nyilvántartásba.

6

2 1552-ben 10 portával szerepel,

6

3 az 1558. évi urbárium szerint 23 paraszti telke és 6 új portája volt.

6

4 1564-ben 17 portáját említik.

6

5 Az 1577. évi urbárium szerint 20 telkes, 8 féltelkes jobbágy és 1 nemesember családja lakta.

6

6 A 17. században Tiszanána az egri püspökségtől idegen világi birtokosok kezére jutott, lakói a reformáció követői lettek.

6

7 1635-ben 2, 1686-ban csak 1V

2 lakott portája volt.

6

8 Az 1682. évi urbárium szerint 9 ekés gazda és 8 nemesember lakta.

1'

0 Az 1687. évi felszabadító háború idején elnéptelenedett. 1693-ban „örökös itáliaiak csak 12-en vannak", a kiürült telkeket egy időre a Mezőtúrról és Dévaványáról menekültek szállták meg.

7

0 Az okleveles adatokból úgy tűnik, hogy a falu a török hódoltságot átvészelte, kisebb megszakításokkal lakott volt. A 18. század elejétől nyugodtabb idők következtek, de 1706-ban még a rácok portyázása csökkentette a lakosságot,

7

1 majd megkezdődött a távolabbi vidékekről érkezettek letelepedése. így 1721 -ben a rimaszécsi Koháry-birtokról nagyobb létszámú csoport telepedett le.'- 1728-ban a 77 családfő közül 36 vályogtéglából épített házban, 41 pedig ideiglenes szálláson vagy földbe vájt veremben lakott.

7

3 Bél Mátyás 1730-ban, Heves megye ismertetésében a következőket írta Tiszanánáról: „Az egri püspök birtoka a Tisza partján. Sok nép lakja, van temploma és plébánosa. Jelentékeny település lenne, lia az áradások nem gátolnák a fejlődésben."

7

4 A falu középkori és kora újkori történetéről elmondottak után az alábbi kérdés vár válaszra; hol terülhetett el a késő középkori falu, és megszűnése mikor következett be. Kiindulópontnak Bél Mátyás leírásának elejét vehetjük: „Az egri püspök birtoka a Tisza partján. Van temploma és plébánosa". Az ásatás helye, ahol a templom maradványait megtaláltuk, ma is a Tisza közvetlen közelében van, a leírásnak így ez meg is felel. A következő, amit meg kell néznünk: mi olvasható le a régi térképekről? Ehhez alkalmasnak látszik Mikoviny Sámuelnek a Jászságot, a Nagy- és Kiskunságot ábrázoló, 1740 táján készített térképe (16. ábra), amelyen a falu Tisza melletti ábrázolása is rajta van.

7

5 A térképen a településeket úgy ábrázolta, hogy az út két oldalán a házak és a templom is a tornyával (amelyik falunak temploma is volt) rajta van. Mivel a templomot a településen belül különböző helyre rajzolta, okunk van feltételezni, hogy a térképen elhelyezése nagyjából hitelesnek vehető. A Tisza eredetileg itt csaknem teljes kör alakú kanyart tett, és a kanyar nyakánál, 6

1 Szabó 1974. 33. 6

2 Borovszky 1909. 84. 6

3 Szederkényi II. 1890. 453. 6,

1 Maksay 1959. 706. 6

5 Szederkényi II. 1890. 402. 6

6 Szabó 1974. 33. 6

7 Heves megye műemlékei III. 1978. 645.; Soós 1985. 258. 6

8 Borovszky 1909. 84. 6

9 Szederkényi III. 1891. 460.; Szabó 1974. 33. 7

0 Heves megye műemlékei III. 1978. 645. 7

1 Heves megye műemlékei III. 1978. 645. 7

2 Soós 1955. 13.; Heves megye műemlékei III. 1978. 645. 7

3 Soós 1955. 15.; Heves megye műemlékei III. 1978. 645. 7

4 Bél 1968. 81-82. 7

5 A téi kép jelzete: В. IX.a. 624. Hadtörténelmi Tárképtár, Budapest.