Folia archeologica 44.

Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás

182 PARÁDI NÁNDOR annak a belső, DNy-i részén jelölte Tiszanánát. A templomot a falu ÉK-i vége közelébe rajzolta. Ha a térképen látottakat összehasonlítjuk a helyszínen megfigyeltekkel és a feltárt maradványokkal, azt mondhatjuk, hogy a falu ÉNy-i végén vagy a közelében állt templomot találtuk meg, és tártuk fel. A késő középkori és kora újkori település DK felé, a kör alakú kanyarral csaknem teljesen körbezárt területen feküdt.

7

6 A kanyar nyakának 19. század közepe utáni átvágásával, a templom maradványtól DK-re a Tiszának új medret vágtak, és ezzel a nagyarányú földmunkával a későközépkori, kora újkori Tiszanánát is keresztülvágták.

7

7 A kanyar belsejének DNy-i feléből, nagyjából arról a területről, ahová Mikoviny Sámuel térképén a falut rajzolta, az Abádszalók-berei erdészház közelében ásott kutatószelvényből késő középkori cseréptöredékek kerültek elő.™ Ezek a töredékek megerősítik azt a feltevésünket, hogy a település területéről származnak, és a falu az egykori Tisza mellett (ma a Tisza holt ága) hosszan húzódott végig

79 (1. ábra). Bél Mátyás rövid leírása és Mikoviny Sámuel térképe arról is meggyőzött bennünket, hogy Tiszanána a 18. század harmincas éveiben még a régi nelyén állt.

8

0 A Bél Mátyás leírásában is említett körülmény; a Tisza gyakori elöntései és áradásai, mely a falut veszélyeztette, érlelhette meg Erdődy Gábor gróf egri püsÍ

ök-földesúrban (1715-1744) az elhatározást, hogy a falut „védettebb helyre", a iszától mintegy 6-7 km-rel távolabb levő Alpoklos pusztára telepítse át, amelynek neve később Tiszanána (a mai Tiszanána) lett. A falu új helyére áttelepíilése hosszabb ideig tarthatott.

8

1 A templom új helyén való felépítése ennek függvénye lehetett. Az építésére ugyanis a lakosság számottevő részének átköltözése után kerülhetett sor. Az elmondottakat megerősíteni látszik az 1767. évi canonica visitatio adata, hogy a tiszanánai katolikus templomot Erdődy Gábor egri püspök építtette. Ez csak 1745 előtt valósulhatott meg. Az új templom fából volt, oldala deszkából készült, csak a szentélyét építették téglából. Az átköltözéshez közeli időt jelzi, hogy nem hosszú időt kiálló anyagból, feltehetően ideiglenesnek készült.

8

2 A ma is álló templomot jóval később, 1784-88 között építették fel.

8

3 7

0 A Mikoviny térképnél újabbak egy része már a vízjárta területeket is ábrázolta. A csaknem egészen kör alakú kanyarral bezárt terület DNy-i felét (ahová Mikoviny is Nánát rajzolta) Lipszky 1808-ban megjelent térképén száraz területnek jelölte. Lipszky 1808. 7

7 Lányi Sámuel t isza-térképén (1845) az elvégzendő átvágásokat, így az abádi (dinnyésháti) átvágást is ábrázolta, amelynek megvalósítására 1863-ban került sor. A térképet közölte: Sugár 1989. 85., 97. 7

8 Csalog 1965. 22. 7

9 Az ásatási területtől, ahol a templom maradványait feltártuk, a berei erdészház kb. 1,5 km távolságra van. Sík területen a településnek ez a hossza elképzelhető. Példának a Túrkeve határában feltárt Móric falut említhetem, ahol a falu hossza, az L alakú törést is figyelembe véve kb. 1 km-re tehető. Méri 1954. 140. 8

0 Mikoviny S. említett térképén a Tisza menti települések helyét átvizsgálva, egy említésre érdemes hibára kell rámutatnunk. A Tisza mindkét oldalán a valóságossal egyező települési sorrendet találunk. Az elrajzolás azzal történt, hogy a Tisza két oldalán egymással szemben levők nem egymással szemben kerültek berajzolásra. így a Nánával szemben levő Szalókot és Abádot Kiskörével szemben rajzolta a térképre, Nánával szemben pedig a valóságban feljebb levő Derzset és Szentimrét jelölte. A Későbbi időben készült (és pontosabb) térképekkel összehasonlítva annyi megállapítható, nogy a települések egymással szembeni, a Tisza két oldalán levő elhelyezését Nána esetében Mikoviny eltévesztene. Valószínűleg ez úgy történt, hogy a helyszíni felmérés után a térkép végleges elkészítése már nem a helyszínen történt, újbóli helyszíni egyeztetésre pedig nem került sor. 8

1 Részben hasonló folyamatra következtetett Borovszky S. is. Borovszky 1909. 84.: „kisebb csoportok azonban már jóval előbb itt megtelepültek."; Szabó 1974. 57., 104. jegyzet. 8

2 A katolikusok száma Tiszanánán ekkortájt kevés lehetett, 1739-től az egy-két katolikus vallású filiaként a sarudi egyházhoz tartozott. Soós 1985. 258. 8

3 Heves megye műemlékei III. 1978. 646.