Folia archeologica 44.

Tóth Endre: Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról

ÓKERESZTÉNY LÁDIKAVERETf.K 147 de egy másik, freisingi bibliakézirat marginális bejegyzése arra mutat, hogy a kéz­irat a 10. században már a dómkönyvtárban volt " s. A proveniencia korábbi útja Corbinianus életrajzából következtethető ki ll u. A kézirat a négy evangéliumot tartalmazza 12 0, a régen szokásos sorrendben: Máté, János, Lukács és Márk követi egymást. A kötet újrakötésekor a János-evan­gélium a végére került. A kötetből 22 lap hiányzik: legtöbb a János-evangélium­ból. A szöveg Szent Jeromos előtti, régi latin fordítás. Mint ilyen, rokona a neveze­tes bresciai ezüsttel írt kéziratnak (6. század), a vercellinek (4. század), és az 5. századi veronainak 12 1. A müncheni kódex felismerése O. v. Tischendorf nevéhez fűződik 12 2. A bibliafilológiában a kódex a q megjelölést kapta. A kézirat illuminált, és koraisága miatt számottevő érdeklődést vívott ki. Ezek nagy része azonban alig több az ábrázolások számbavételénél és leírásánál, valamint néhány mondatos ér­tékelésnél. Az evangéliumok befejezéséhez (Máté kivételével) evangelista jelképe­ket festettek. Márk után oroszlánt (12v), János után a lap felső részén sast, a lap alján még egy sast kígyóval. A zárólapon egész oldalas ábrázolás: crux gemmata, tetején Krisztus-büszttel. A kereszt vízszintes szárain egy-egy madár ül; a szárakról az ómega és alfa betűk lógnak le. Szokatlan helyen, a keresztszárak metszésénél a kódex készítésére vonatkozó felirat olvasható: Ego /Va/le/ri//a/nus / scr/ip/si. Az ábrázolás nem ritka, viszonylag jól keltezhető. A pannóniai 6—7. századi keresztény leleteket ismerők figyelmét pedig szükségtelen felhívni számos dunán­túli rokonára. Mindenesetre a kézirat keltezését az ábrázolás elősegítette. A kóde­xet az illusztrációk és az írása alapján 600 körűire keltezik. A kézirat lapszéli bejegyzései közül 3 származik a szövegíró kezétől, a többi második és harmadik kéztől származik; nagy részük perikópabejegyzés: Krisztus­és Mária-ünnepek mellett az egyházban általánosan ünnepelt Makkabeusok, Ke­resztelő Szent János, valamint az apostolok ünnepéhez jelöltek ki olvasmányt, és mint láttuk, a Máté-szakasznál az in Thimothei etvi... bejegyzés olvasható. Elsősor­ban e néhány szó indította el és segítette elő a kódex provenienciájának nyomozá­sát. Az eredetvizsgálat kiterjedt az evangélium szövegkapcsolatainak feltárására, és a hagyomány szerinti ajándékozó, Corbinianus püspök életrajzára 12 3. Ezekre a következtetésekre egyaránt jellemző volt ugyan a szorosan a témát érintő szaksze­rűség, de ugyanakkor a felületes tájékozottság a kézirat hazájának történetéről és vallási viszonyairól. Ezeknek az elsősorban liturgiatörténeti, másodsorban összehasonlító szöveg­kritikai és történeti vizsgálatok végeredménye a következőkben foglalható össze. A q evangeliarium szövege, amely régi latin fordítás (Vetus Latina), szoros kapcsolatot mutat bizonyos arianus szövegekkel. Maximinus arianus püspök Szent János evangéliumáról szóló homiliái ugyanezen a szent János evangelium-szöve­gen alapulnak. Eszerint a kódex olyan szöveget őrzött meg, amely egy Duna-vidé­1, 8 Leidinger, О., Das soeennante Evangeliarium des heiligen Korbinian, in: Wissenschaftliche Festgabe zum zwölfliundertjährigen Jubileum des heiligen Korbinian, München 1924, 99. 11 9 MGH SS rerum Merovmg. VI 565.; vö. Arnold, В., Zur Vita Corbiniani, Wissenschaftliche Festgabe zum zwölfhundertjährigen Jubileum des heiligen Korbinian, München 1924, 61. 12 0 Kiadása: H. J. White, Old Biblical Texts, Nr. III. Oxford, 1888;Jülicher, A., Das Neue Teslament in altlateinischer Überlieferung, Berlin 1938-1954, Bd. II I—IV. Gamber, KL, Codices liturgici Laiini antiquiores, Freiburg 1968, 1:2, 326-. 12 1 Leidinger 1924, 84. 12 2 Tischendorf, C., Deutsche Zeitschrift für christliche Wissenschaft und christliches Leben 8, 1857, 55— 56. 12 3 MGH SS rer. Merov. VI 565.

Next

/
Thumbnails
Contents