Folia archeologica 43.

Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója

Az ÚN. TOKAJI KINCS REVÍZIÓJA 211 kisebb ovális „bogyó" van. Középrészét két-két tekercs filigrán között ezüstgömböcskék koszorúja alkotja, melyhez filigrán szegélyes csepp alakú lemezkéket forrasztottak. E lemezeket kis ezüstgömböcskék díszítik. A leletet 179 pénz keltezi, melyek közt legkésőbbi Szulejmán 1520-as verete, de van köztük Mátyás és II. Ulászló pénze is/'

3 E fülbevalókhoz közel áll a Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű kincsleletével együtt leltározott példánya (3. kép 2.), amely a kievi típusú fülbevalók közé tartozik. Már a Prúton túli Moldovából való két újabb lelőhely. Állítólag 11. századi telepről került elő szórványként Septebany faluban egy „tokaji" típusú 13-14. századi hajkarika, míg 13. századinak mondanak egy lelőhely nélkül megadott kincset. Egyik darabján a szokásos kettőskúpos dísz egyszerűbb típusa látható, a másik viszont a csernovici „tüskés" díszű változathoz hasonló.

6

4 E hajkarikák körének legészakibb lelőhelye a litvániai Kaunas (Kowno) egyik elővárosa: Sancaj (Sanciai). A kincsleletben két karperec van, egy kievi típusú pántkarperec és egy ezüsthuzalokból font, lemezes végű. A mellettük talált pénzekről azonban eltérő közlések láttak napvilágot. Egy lengyel tanulmány szerint 13. század vége, 14. század eleje a kincs elrejtésének kora. Egy későbbi orosz közlemény szerint viszont Peter Musat (1375-91) két érme is volt a leletben.

6

5 A „tokaji" lelet nagy hajkarikáit a szerb kutatók nyomán szokásos tokaji típusúnak nevezni. Sőt ez a megnevezés nemcsak a Balkánon, hanem másfelé is kezdett polgárjogot nyerni,

6

6 holott eredetének szempontjából Tokaj nem jöhet számításba. Mind a hajkarikák, mind a karperecek együttes előfordulása és elterjedése jelzi, hogy nem Kárpát-medencei ékszerekről van szó.

6

7 A jól keltezhető sír és kincsleletek alapján azt is láthatjuk, hogy 13. század előtti darabokat nem találunk közöttük. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy kereskedőtől lánckereskedelem útján vásárolt, bizonytalan együttes gyanús pénzeivel nem lehet a további szórvány- vagy pénz nélkül előkerült leleteket visszakeltezni a 10. százaba. Kizárólag a rokon 13-14. századi, keltezett tárgyak lehetnek az időrend alapjai. Ezért a „tokaji" lelet nagy hajkarikáit és a rokon leletek körét a kezdetek pontos meghatározása nélkül is a 13-14. századra tartjuk jellemzőnek. A gyér számú Kárpát-medencei lelet lelőhelye a régi országhatárok déli szegélyén található, ezért nem hihető, hogy bármelyik leletünk lelőhelye is Tokaj lenne. így azt mondhatjuk, ha volt is tokaji kincs, abba nem tartoztak bele a nagy hajkarikák, amelyek egyébként valószínűleg egy zárt kincsleletből származnak.

6 A „tokaji" kincs másik jellegzetes csoportját azok a fülbevalók alkotják, melyeket a cseh és lengyel irodalomban szoktak „tokaji" típusúnak nevezni, de leginkább kiev-volhiniai típusnak ismernek, és a szőlőfürtös fülbevalók külön csoportjába sorolják őket.

6

9 A „tokaji" lelet e csoportba tartozó fülbevalóiból ma már csak az a 10 db van meg, amelyet annak idején Hampel leközölt. Leltári szám szerinti azonosí6

3 Neamtu 1961. 283. fig. 1. 1-2, fig. 2. 1-2. 6

4 Janin-Dergacev-Masson-Polevoj 1987. 297., 308.; Markevic 1985. 190. kép. 6

5 Antoniewicz 1968. 543-44.; Darkevic-Soboleva 1973. 86. 3. kép. 6

6 Filip 1969. 959. 6

7 Dolmova-Lukanovska 1988. 71-72. 6

8 A kétely a „tokaji" kincs egységességében újabban a szerb szakirodalomban is felmerült: Jankovic 1979. 275. Azzal a nézetével nem egyezünk, hogy már Íorovic-Ljubinkovic is kételkedett volna a „kincs" hitelességében, az idézett helyből ez nem olvasható ki. 6

9 Szőke 1962. 44.; Vana 1954. 62-63.; Bálint 1989. 200. Abb. 88. 6.; Dekowna 1979. 149.-Jakimowicz 1933. 121.; Vinski 1970. 58.