Folia archeologica 43.

Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója

210 MESTERHÁZY KÁROLY A jugoszláviai, főleg szerbiai lelőhelyek sora megszakadás nélkül folytatódik Bulgáriában. Az aldunai lelőhelyek közvetlen szomszédságában találjuk a vidini 14. századi karperecet,

4

5 a régóta ismert Arcar- it,

4

6 és Nikopolit,

4

7 valamint a fonott ezüst huzalokból készült Sliven-Kaleto-it.

4

8 További fonott karperecekről tudunk Preslavból,

4

9 és Dragizevoból, ahol a fonott ezüst szálakból készült karpereceket 14. századi pénzek keltezték.

5

0 Egy fonott példányt a sumeni vár ásatásánál is találtak.

51 Stanco Stancev Targovisteből, a Szófia közelében levő German faluból és Popovó vidékéről közöl egy-egy kiszélesedő végű karperecet.

5

2 A Balcsik környéki darabról már szóltunk az omlási lelettel kapcsolatban. x Temetőből származik a már említett Szliven-kaletoi, kincsleletből a dragizevoi karperec, a többi előkerülési körülményei ismeretlenek. „Tokaji" típusú hajkarikák és variánsaik Mihajlovgrádon kincsleletben láttak napvilágot. A Szvistov melletti Balene-n a mihajlovgrádi kincs hajkarikájához hasonló arany fülbevaló került elő Ivan Aleksander (1331-71) pénzével,

5

4 így a kincs is 14. századi lehet. A 14. századra keltezik a Fekete-tengeri Kaliakra fokon levő Oszmanova mogila temetőjében lelt hajkarikákat is.

5

5 A prahovoi hajkarika párhuzamaiként említik a Hvojkaból származó bronz hajkarikát,

5

6 a kavarnait és egy madarait.

57 A Stara Zagora-i arany hajkarikák nagy kettőskúpos díszeit kis gúla alakú tüskékkel ékítették, s így a csernovici és prilepi darabokkal rokoníthatók. 8 Ugyanehhez a típushoz tartozik a Nikopol-Harmanlaka-i arany hajkarika is. A 14. századi kincs közöletlen.

5

9 Romániából a legismertebb kincslelet a moldvai Voinestiből származik. Megtalálható benne a fonott és sodrott ezüsthuzalból készült karperec típus, és a hajkarikák is két típust képviselnek a kladovoi kincshez hasonlóan. Közlője az 1241-es tatárjárással hozza kapcsolatba elrejtését.

6

0 A másik fontos kincs, amely csak karpereceinkhez ad párhuzamot Pacuiul lui Soare-ból való és 14. századi.

6

1 Hozzá kapcsolódik az Oçeleni-i kincs, melynek hajkarikái közeli párhuzamok, karperecei viszont lekerekített végükkel és tömörebb hatású, két szál drótból sodort testükkel változatnak tekinthetők az eddigiekkel szemben.

6

2 Már a 16. századi változatokhoz tartozik egy kincslelet Cotul Mariiból. Hajkarikáin a nagy kettőskúpos dísz helyén valamivel 4

5 Stancev 1962. 5. kép.; Vaklinova 1981. 30. kép alsó tárgy, a leírás szerint sodrott karperec üreges belsővel. Stancev az idézett helyen egy másik karperecet is bemutat Vidinből, 1. i. m. 6. kép. 4

6 Filov 1912/13. 333. 263. ábra.; Stancev 1962. 4. kép. 4

7 Stancev 1962. 9. 4

8 Filov 1912/13. 327. 270. ihn.-, Stancev 1962. 9. kép. 4

9 Totev 1969. 107. kép.; Mavrodinov 1959. 259. kép. 5

0 Stancev 1962. 7-8. kép.; Vaklinova 1981. 31.: IX. Mihály (1295-1324) pénze keltez. 5

1 Közöletlen, de a sumeni vár ásatásainak várbeli kiállításához készült képes vezetőben látható: Antonova 1985. 5

2 Stancev 1962. 9. 5

3 Aleksandrov 1984. 31-32. 3a, 3g. kép. 5

4 Filov 1912/13. 335. 269. ábra. 5

5 Bobceva 1980. 5. kép. 5

6;ankovic 1979. 274.-Dzambov 1968. 91. 14. kép. 5

7 Aleksandrov 1984. 32. 5

8 Vaklinova 1981. 70-71. 33. kép. 5

9 Fényképe megjelent az ArhSof 25 (1983) :3 címlapján. 6

0 Teodor 1961. 248. 3. kép 3, 8. 254. 7. kép 7-8, 8. kép 5-6. 6

1 Diaconu-Barochi 1977. 124-25. 98. kép. 6

2 Teodor 1964. fig. 2-3.; Spinéi 1982. 227. fig. 20.