Folia archeologica 42.

Gerelyes Ibolya: A török díszfegyverek elterjedése és használata Magyarországon a 16-17. században

MAGYARORSZÁGI TÖRÖK DÍSZFEGYVEREK 223 akik, mint kiváló hadvezérek, a törökkel szemben vívott győztes csaták után nagyobb mennyiségű zsákmányra tettek szert. Igazán nagy számú török fegyvert, nyerget és lószerszámot csak az erdélyi fejedelmi kincstárakban találunk. Bethlen István, a későbbi fejedelem 1616-ban kelt végrendeletében ugyan még csak egy török kengyel és egy portai forma kard szerepelt.'

8 Igazán nagy változásokat e tekintetben Bethlen Gábor (1613-1629), az ellenségei által sokszor törökösnek is nevezett fejedelem uralkodása hozott. Konstantinápolyi követeinek szóló bevásárlási utasításaiból jól tudjuk, melyek voltak azok a török áruk, melyeket a fejedelem különösen kedvelt és használt.

2

4 A fejedelem halálának évében, 1629-ben, gyulafehérvári palotájában hat portai kardot, három handzsárt, hat pár kármán kengyelt, tizenkilenc kármán nyerget, két tatár és egy perzsa nyerget, valamint tizenöt török lótakarót vettek listába az összeírok.

3

0 A listában szereplő tárgyak leírásait olvasva azonban valószínűnek kell tartanunk, hogy a török eredetű darabok száma ennél lényegesen nagyobb volt. Mint a továbbiakban következő részletes elemzés bizonyítja majd, minden bizonnyal török műhelyben készültek a zöld színű duplett-kövekkel, türkizekkel és rubinokkal egyaránt gazdagon kirakott, valamint a „jáspisosnak" nevezett darabok. Bethlen Gábort az erdélyi fejedelmi székben követő I. Rákóczi Györgyről (1630—1648) szintén közismert, hogy konstantinápolyi követei útján számos alkalommal rendelt török lószerszámokat, nyergeket, fegyvereket magának, sőt, gyulafehérvári udvarában török ötvösmester is dolgozott. 1 Fegyvereinek listáját sajnos nem találtam meg

3

2, de igen valószínű, hogy ezek egy része szerepel majd a későbbiekben I. Rákóczi Ferenc felesége Zrínyi Ilona, illetve fiuk, II. Rákóczi Ferenc javai között. Barcsay Ákos fejedelem (1658-1660) feleségének lefoglalt javai között szintén szép számmal voltak török fegyverek - portai kard, janicsár puska, kézi íj, nyílveszszŐK-, lószerszámok, valamint egy nyereg és egy cafrag.

3

3 A török ellenességéről ismert Kemény János fejedelem (1661-62) kincstára is |elentős számban rejtett török tárgyakat. Listájában hat kardot, egy pallost, négy cafragot, három kármán, három tatár, egy Murát és egy portai nyerget, valamint több lószerszámot találunk.

3

4 Az ismert erdélyi fejedelmi kincstárak sorában a legnagyobb török gyűjtemény II. Apafi Mihályné, Bethlen Kata hagyatékában maradt fenn. E hagyaték nyilvánvalóan tartalmazta I. Apafi Mihály (1661-1687) és felesége Bornemissza Anna kincseit is, melyeket fiuk, II. Apafi Mihály (1687-1695) örökölt. Az 1714-ben Szebenben, illetve 1725-ben Fogaras várában jegyzékbe vett ingóságok között hihetetlen mennyiségű török tárgyat találunk.

3

5 A leírások igen sokszor szakszerűen, gondosan készültek, elsősorban ott, ahol a 18. század eleji összírók átvették az 1675-ben készült lista leírásait. Másutt viszont összevonták az azonos típusba tartozó tárgyakat, s számukat nem közölték. így csak 2

8 Radvánszky III. 1879, 283. 2

9 Radvánszky 1888, 51-57, 68-69, 75-76. 3

0 Baranyainé 1961, 244-248. 3

1 Beke-Barabás 1888, passim. Fehér 1965, 192. 3

2 I. Rákóczi György egyéb ingóságainak jegyzéke ismert. Vö. Vincze 1878, 940-949. 3

3 Koncz 1887, 377, 384, 386, 388-389. 3

4 Szathmáry 1881, 771-772, 781. 3

5 Jakab 1883, 789-790, 792-794, 859.