Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

98 MESTERHÁZY KÁROLY kapcsolódik.

3

8 Már bronzból valók a tuhovistei fülbevalók.

5

9 Három-három darab volt belőlük egy sírban. Az alsó ívükön függesztőfül, tehát csüngő nélküli fülbevalók felső csúcsain a kis bogyók egyikét lánccal összekapcsolták, s a három ilyen módon függesztett karikát állítólag a hajba fonva viselték. Ez a mód felettébb emlékeztet a vésztői függő viseletére. További párhuzamokat említhetünk Mezekről és Slivengradról,

6

0 továbbá Trojanból.

6

1 Macedóniában Ohridban is találtak hasonló fülbevalót.

6

2 E példányon a lemez díszítetlen, és a két hosszú csüngő karikája a félhold alakú lemezbe, a keretelés feletti lyukba van erősítve, azaz barkácsolt. Anyagát az előzetes jelentés nem közli. A félhold alakú lemezes nemesfém fülbevalók gyatra félkész utánzata került elő Korbovon, a szerbiai Al-Dunánál. Az alsó ív külső oldalán két csillag alakú nyúlvány látszik. A szerző Palánkról, az egykor Temes megyei községből (ma Banatska Palanka) is említ hasonlót.

6

3 A félhold alakú lemezes függők keltezését a gyulai példányok megkönnyítik, ezek a 10. század első feléből valók. A jugoszláviai rokon darabok (így Boljetin és Korbovo) időrendjét gyakran változtatták, néha túl korai időre (8. század) tették.

6

4 A magyarországi példányok nagy valószínűséggel kereskedelmi áruk, főleg a nagyszámú balkáni előfordulás miatt. Ezek azt bizonyítják, hogy mind a bolgároknál, mind a szerbeknél kedvelt volt ez az ékszer, s helyileg utánozni is próbálták a nemesfém darabokat. Alsó ívén négy sor jyöngydróttal és három gyöngykos^orúval díszített fülbevaló. Ez a különleges fülbevaló tudtommal csak két helyről ismert a mai Magyarország területéről, Kisújszállás-Kontadülőről és Kiskunfélegyházáról (6. kép 5).

65 A másik példány lelőhelye Fehértemplom (Bela Cerkva), Bandera határrész, és 5

8 Vaiarova 1976. 304, 189. kép. 5

9 Stojanova — Serafimova 1979. 796—97. 6

0 Velkov 1937. 118. kép. 6

1 Velkov 1942. 9. t. 36: az alsó íven kilenc felfüggesztésre szolgáló füllel. Kérdéses, hogy egyszerű, vagy láncos csüngők kapcsolódtak hozzá. Ez utóbbi esetben változatról vagy más típusról is lehet szó. 6

2 Malenkó 1976. 221, 2. kép. 6

3 Jankovic' 1983. 2. t. 6, 5. t. 4-5. r'

4 Jankovic' 1983. 101., Ercegovic — Pavlovié 1967. 94. szerint viszont 10 — 11. századi. f'

5 Az ArchÉrt 1895. évfolyamában, a 86. lapon írja S^endrey János: „ezután Nagy Géza tett jelentést a félegyházi és nagykőrösi ásatásokról, melyeknek célja honfoglaláskori emlékek felkutatása volt." A MNM leltárkönyvében a 125/1894. 207-208. számok alatt bronz függőpárt leltároztak be, lelőhelyük Félegyháza, Pest megye, a Kisszállási pusztán a Vereb tanya. Az itteni ásatás harmadik sírjából került elő egy „bronz függőpár, kerek hengerded sodronyból nyílt karikával, melynek alsó felét négy filigrános gömbsor és három hasonló művű pánt díszíti és tagolja." A két következő tárgy a leltárban négyélű huzalból készült S végű hajkarikák. A megjegyzés rovatban olvashatjuk: „Az Országos régészeti és embertani társulat hivatalos küldeménye. Az ásatást végezte Nagy Géza MNM segédőr." Az egyetlen megmaradt fülbevalót 1961-ben, mint azonosíthatatlant újra leltározták 61.48.B. ltsz. alatt, de azzal a megjegyzéssel, hogy mely tárgyakkal volt együtt tartva, és lelőhelye vagy Rákospalota, vagy Félegyháza. Ez utóbbi ielőhely a helyes. A fülbevaló kerek metszetű bronz huzalból készült, alsó ívét három gyöngykoszorú tagolja, melyek között váltakozva négy sima vékony bronzhuzal és négy gyöngydrót van felforrasztva. A gyöngykoszorú 4x2 gyöngyutánzatból készült, amely páros vékony bronzhuzal gyűrűkre van helyezve. Átmérője 4,4 cm. Kora az S végű hajkarika típusa után 11. század vége, 12. század eleje. A kisújszállási bronz karika a 11—12. szd. fordulójára keltezhető: Palócai Horváth 1986. 23. t. 3.