Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

BIZÁNCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 99 ezüstből van. Formailag teljesen egyezik a félegyházi bronz fülbevalóval, csak ép, és szabályos.

0" Ez az ékszerfajta Jugoszlávia területén gyakori. Legszebb és arany változatát a boszniai Cipuljic-Bugojnoból közli N. Miletic,

6

7 és a 10 — 12. századra keltezi. Szerbiában egy Pozsarevác melletti szórvány sírleletben (Kurjace) bronz példányt találtak I. Manojlos Komnenos (1143—1180) pénzével."

8 Trnjane-Stare groblje temetőjének 349. sírjában III. Alexis Angelos pénzével (1195—1203) együtt fordult elő.

6

9 A 12—13. század fordulójáról való a szerbiai Manastir Banja-ban talált ezüst példány is.

7

0 Ezeket a fülbevalókat dalmáciai és horvátországi elterjedtségük miatt dalmáciai műhelyek bizánci ízlésű termékeinek tartják.

7

1 A dalmát eredet képzetét erősítik a további lelőhelyek: Horvátországban Kiringrad,

7

2 Biskupija,

7

3 Biljane-Donje-Begovaca templom körüli temetőjének 56. sírja,

7

1 Plavno Knin mellett,

7

5 és néhány bosznia-hercegovinai lelőhely, ahol viszont dalmát eredetűnek mondják e fülbevalókat: Skelani, Mogorjelo.

7

6 Ezek a darabok öntöttnek látszanak. Eredetüket egy beneventumi langobard sírból előkerült arany fülbevalópár bizonyítja: teljesen nyilvánvaló a bizánci származás.

7

7 Keltezésük M. Rotili szerint a 8. század közepe. Ez azt jelenti, hogy hosszú életű ékszerről van szó. Nem kizárt, hogy a kalászmintába sodrott filigránhuzalokkal díszített Cipuljic-Bugojno-i fülbevaló dalmáciai műhelyben készült, de azon az alapon, hogy Bizáncban még nem került elő hasonló darab, nem lehet elvitatni e fajta bizánci eredetét. Gyöngykos^orükkal díszített karikájú fülbevalók. Az előbbi fülbevaló fajta prototípusának, egyszerűbb változatának tarthatjuk. Több variációban előforduló, hosszúéletű fülbevaló fajta. Az egyik legkorábbi darab a bélapátfalvi 9. századi temetőből származik. A rombikus metszetű, nyitott ezüsthuzal karikát egy nagyobb, és ezt közrefogva egy-egy kisebb gyöngyszemekből álló gyöngykoszorú díszíti.

7

8 A verseci múzeum anyagából Palánkról (Banatska Palanka), a Nemzeti Múzeumban ismeretlen lelőhelyről és Szentes-Szentlászló 107. sírjából két pár, hasonló szerkezetű gyöngykoszorúval díszített fülbevaló ismert.

79 Székesfehérvár-Maroshegyen a szórvány leletek között van egy bronz fülbevaló, egyik végén kampó, másik végén hurok. A karantán körben gyakori karikát három darab kettős gyöngykoszorú utánzat díszíti.

8

0 A temető kora a 11 — 13. század. A következő fülbevaló a szlovákiai Ábrahámról származik, a B

G Marjanovic'- Vujovic 1986a. 8. kép., Nakit. . .1982. No.95. B

7 Miletic 1980 b. fig. 13. 1 -2. 6» Marjanovic 1967. 217-19. «» Marjanovic-Vujovic 1980. Y 228. 7

0 Jankovic 1980. 121. 7

1 Miletic 1980 b. 299-300. 7

3 Ercegovié 1960. 9. t. 44. 7

3 Gunjala— Jelovina 1976. 70. a. Kat. No. 50. 7

4 ]elovina— Vrsalovié 1981. 3. t. 7

Í Gunjala 1960. 8. t. 9 - 12. 7

B Cremosnik 1951. 4. t. 11-12, 2. t. 1, 4. 7

7 Rotili 1977. 82-83, Fig. 53, Fig. 56., Rotili 1990. 205, Kat. IV. 90. 7

5 Szabó 1987. 86, 11. kép 6. 7

9 bólint 1991. 245 — 46. No. 203 a. csak az 53. tábla képaláírásában szerepel, ezért sem anyaga, sem mérete nem ismert. Stanojev 1989. művében nem található. Széli 1941 a. 8. "B. t. 10.; MNM ltsz. 232/1875. 1. 8

0 bakay 1968. 59, 11. t. 39. 7*