Folia archeologica 41.
Kemenczei Tibor: A sarkadi bronz szobrocska
36 KEMENCZEI TIBOR zottan ábrázolták. Lábai egyenesek, térdein két bütyök van, talpai laposak. Hoszsza: 4,7 cm. Leltári száma: 16.1913.2 (3. kép 3). A tápiófarmosi leletről először Márton Lajos adott hírt, aki a Pest-Pilis-Solt vármegye őskoráról írt összefoglalásában azt írta, hogy Farmoson egy nagyobb domb oldalában urnatemető lehetett. Innen magánbirtokba került egy, a halotthamvasztás alkalmával megsérült zománcos bronz öv és más kisebb tárgyak, közöttük egy Priapus szobrocska, nyakán torquesszel. A kötet 1910-ben jelent meg. 2 8 A Nemzeti Múzeum ezeket a leleteket 1913-ban kapta meg ajándékként. A leltárkönyv a következő tárgyakat sorolja fel: 1. Ovlánc, bronz, öntött. Négyszögalakú tagokból áll. Ezek végein tojásdad alakú fülek vannak, amelyekbe az egyes tagokat összefogó karikák voltak befűzve. A lánc egyik zárótagját négyszög és ovális alakú rész alkotja. Az ovális rész közepe kereken bemélyedő, átlyukasztott, végén visszaforduló, bütykös fülű stilizált állatfej van. A négyszög alakú rész közepén lévő trapézalakú bemélyedésben eredetileg zománcberakás volt. Körülötte finom vonalminta látható. Ugyancsak vonalmintával díszített az egyik négyszögalakú tag, amelynek oldalához egy stilizált állatfejben végződő ovális rész csatlakozik. Tűztől rongált, több darabra tört. Egyik darabja összehajlított, deformált. A leltárkönyv szerint tisztán megállapítható, hogy a bronz burkolat alatt vasmag volt. Allatfejes végű tagok hossza: 9,7 és 7,3 cm (3. kép 1). 2. Hólyagos bronz lábperec kapcsolótagja. Tűztől rongált. Atm.: 3,4 cm (3. kép 2). — 3. Két, összeillő bronz lemezdarab. Domborúak, az egyiknek keskeny pereme van. Finom, alig látható vonalakból alkotott minta díszíti. Atm.: 4,8X X 5,6 cm (3. kép 4). — 4. Bronz emberszobrocska (3. kép 3). A leltárkönyvi adat szerint ezek a tárgyak sírlelethez tartoztak. Ha viszont figyelembevesszük, hogy Márton Lajos azt írta, hogy urnatemetőből származó leletek vannak magánbirtokban, s ezek kétségtelenül megtalálásuk után évekkel később kerültek a Nemzeti Múzeumba, úgy nem állíthatjuk, hogy olyan sírleletről van szó, amelyet megtalálása után azonnal, a találó adott be a múzeumba, így lehetséges, hogy a bronz szobrocska és a többi tárgy nem egy temetkezéshez tartozott. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy minden tárgy égéstől rongált, de a fénykép után ítélve, a szobrocska nem. A tápiófarmosi leletet Supka Géza közölte a Nemzeti Múzeum 1913. évi gyarapodásának ismertetésében. Ebben a lelethez tartozóként említette meg az emberalakú figurát is, nyilván a leltárkönyvi adat alapján. 2 9 Ezután Hunyadv Ilona az övlánc egyik állatfejben végződő részét közölte fényképen, majd ugyanezen darabot rajzon J. Filip ábrázolta. 3 0 A következő irodalmi említést Szántó Imrének a zsámbéki bronz szobrocskáról írt cikkében találjuk. 3 1 Ebben azt írta, hogy Tápiószomos ( ?) lelőhelyű bronz szobrocskát őriz a Nemzeti Múzeum régiségtára. A darabot pontosan leírta, méretét megadta, Supka Géza publikációjára azonban nem hivatkozott, nyilván nem ismerte azt. A leltárkönyvben a lelőhely, Tápiófarmos jól olvasható, a leletek mérete, pontos leírása nincs megadva. Eszerint a cikk megjelenése, 1951 előtt a bronz szobrocska még megvolt az Ős2 8 Márton 1910, 182. 2 9 Supka 1915, 26., 5. kép 3 0 Hunjady 1942, 35. t. 1; Filip 1956, 169., 51. kép 7. 3 1 Szántó 1951, 43., 8. jegyzet
