Folia archeologica 41.
Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban
152 PARÁDI NÁNDOR mi leletünkből hiányzó — Szent Györgyös csempékkel foglalkozik. Erről és a lépő oroszlánosról megállapította, hogy technikailag és stiláris szempontból igen hasonlóak egymáshoz. Ezeken kívül grilles és mellét tépő pelikános csempe töredéke is előkerült innen. Azonos szürke színük, méretük nagyjábóli egyezése alapján Kádár Z. felveti azt a kérdést, hogy a csempék talán ugyanazon kályha különböző oldalait, vagy ugyanazt az oldalát, de felváltva díszítették. Ezeken kívül két szürke rovátkolt töredéket, áttört rózsaablak-szerű motívum-részleteit is felsorolja, megemlítve, hogy a szombathelyi ásatásból hasonló teljesebb darab is került elő. Az egyalakos szürke csempékről összefoglalólag megállapítja, hogy Nyugat Dunántúlon általánosak voltak, és valószínűleg Zsigmondkoriak vagy legkésőbb V. László idejében készültek. 6 A következő években Kozák Károly több dolgozatában is foglalkozott a sümegi várásatás és a másutt újabban talált oroszlános kályhacsempékkel, és azokkal, amelyek az oroszlánossal együtt egy kályhához tartozhattak. Az első, e témában írt cikkében a sümegi várásatás oroszlános kályhacsempe töredékeit tárgyalta, s megállapította, hogy a vasvári és a szombathelyi leletekhez hasonlóan, az oroszlános és a Szent György alakos kályhacsempék itt is együtt kerültek elő. 7 A sümegi várásatás kályhacsempéiről készített dolgozatában a Szent Györgyös és az oroszlános csempéről azt találjuk, hogy anyaga, mérete, és az ábrázolásmód hasonlósága, valamint több lelőhelyen együttes előfordulása azt bizonyítja, hogy azonos műhely, egy mester készítette, és feltehetőleg egy kályhához tartoztak. 8 Az egyik oldalán bemélyített indás-leveles és virágmintás félcsempéből, a másik oldalán pedig tálalakú kályhaszemből álló sarokcsempét is hasonló anyaga és mérete alapján az előbbiekkel hozza kapcsolatba. 9 A Dunántúli középkori kerámiáról szóló részlettanulmányában röviden az előbbi megállapításait ismételte meg, kiegészítve azzal a feltevéssel, hogy egy címertartó angyalos és egy pelikánnal díszített darab is a kályhához tartozott. 10. Az előbbiekben említett publikációkban — főleg a kályhacsempék színe, mérete, díszítése alapján — a szerzők valószínűsítették az egymáshoz, egy kályhához tartozásukat. Arra azonban nem adtak választ, hogy az egész kályha hány féle és milyen csempékből állt. Néhány évvel ezelőtt Külsővaton, a Béri Balogh Ádám utca 26. számú ház telkén, a hazai középkori régészetünkben egészen egyedülálló, jelentős kályhacsempe lelet került felszínre: Egy középkori hulladékgödörből két cserépkályhának csaknem teljes kályhacsempe anyagát bontották ki. 1 1 5 Kádár 1953, 69-77. c Kádár 1953. 77. 7 Ko^ák 1963, 146. 8 Kozák 1972, 273 -274. 9 Kozák 1972, 274-275., 5. kép. 1 0 Ko Zák 1986, 333., 18. ábra. 1 1 Az első, fényképes rövid ismertetés a leletről: Ilon 1987, 22.; Részletes feldolgozása: Ilon — Sabján 1989, 77 — 140. Az előkerült tekintélyes mennyiségű anyag két kályha megbízható rekonstrukciójára adott lehetőséget. A máshonnan csak töredékként és igen hiányosan ismert darabok itt nagyobbrészt mint ép kályhacsempék kerültek elő. Innen tudjuk, hogy az ékalakú bevágásos vonallal, esetleg beböködött pontsorral is díszített lap töredékek liliomos végződésű oromdíszhez tartoztak.
