Folia archeologica 41.

Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban

MÁTYÁS CÍMERES KÁLYIIACSEMPE 153 Számunkra ez a kályhacsempe lelet különösen fontos, mert a.) a mi anyagunk­kal — kisebb eltéréseket leszámítva — egyezik; b.) kétséget kizáró bizonyítékát kaptuk annak, hogy töredékeink egy kályhához tartoztak; c.) megismertük azokat a nagyrészt épségben maradt darabokat, amilyenek egykor a mi csempéink is voltak. Töredékeinket összehasonlítva a külsővati kályhacsempékkel, azt látjuk, hogy a háromszögalakú, áttört mérműves oromcsempe (3. ábra 1.), a kétsoros ékalakú bevágásos oromdísz (3. ábra 2.), a háromszögalakú bemetszéses díszű tálalakú kályhaszem (4. ábra 4.), a Mátyás címeres- (4. ábra 2.), az oroszlános kályhacsempe (4. ábra 1.), az indás leveles díszú félcsempe töredékek (4. ábra 3.) nagyrészt ép megfelelőit találjuk. Leletünkből a külsővati kályha díszített alakos csempe típusaiból kettő; a Szent Györgyös és címert tartó angyalos kályha­csempe hiányzik. (Ehhez meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbit egyedi csempé­nek sorolták és Külsővaton is csupán egy töredékes darab került elő.) 1­Az aránylag jól mérhető töredékeinknél azt tapasztaltuk, hogy a külsővatiak­nál valamivel kisebbek. Ezt vettük észre az oroszlános és a Mátyás címeres kályhacsempénél. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a keretezése keskenyebb. Amíg a Mátyás címeres és az oroszlános csempénk keretezése egészen egyszerű, díszítetlen, addig a külsővatiaknál szélesebb, sűrű háromszögsoros keretezés van. A kályhacsempék díszítésében is kisebb különbséget találunk. A Nemzeti Múzeum anyagában levő háromszögalakú oromcsempe áttört mérműves ki­vágása (2. ábra 1.) és az oromdísz ékalakú bevésett vonala mellett (2. ábra 3.) beböködött pontsort látunk, amellyel a darabot díszesebbé tették. Ebből az összehasonlításból annyi kiderült, hogy a kályhacsempék nem egyforma típusúak, de egyes darabok díszítésénél kisebb különbségek mutatkoz­nak. A külsővati cserépkályhák feldolgozásában megtaláljuk azon lelőhelyek felsorolását, ahonnan hasonló darabok, töredékek ismertek, 1 3 és ezek előfordu­lásából a kályha egykori meglétére lehetett következtetni. A lelőhelyek anyagának áttekintéséből azonban az is kiderült, hogy a Mátyás címeres a mi leletünkön kívül épségben csak Külsővaton fordul elő. Legutóbb — a külsővati cserépkályha feldolgozását felhasználva — Tamási Judit a Nagy­vázsonyi Kinizsi vár ásatásából származó egyik saroktöredékről megállapította, hogy Mátyás címeres csempéhez tartozott. 1 1 Tovább folytatva a keresést, a Mátyás címeres kályhacsempére vonatkozó újabb anyagot sikerült megismerni. Már régebben ismert volt és többen is fog­lalkoztak azzal a Csabrendekről származó Szent Györgyös kályhacsempével, 15 amelyet eredetileg a sümegi Darnay Múzeumban őriztek és innen 1937 végén az őskori, hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti anyaggal együtt a keszthelyi múzeumba szállították át. 1 6 Nemrégen Bálint Alajos szegedi múzeumigazgató 1 2 Ilon — Sabján 1989, 107, 133., XIII. t. E/l. 1 3 Ilon — Sabján 1989, 130-135., 30. ábra. 1 4 Tamási 1989, 152., 2. t. 2.; A Nagyvázsonyi Kinizsi vár ásatásából a Mátyás címeres kis töredéken kívül a mi leletünkhöz hasonló darabok; ékalakú bevágásos, beböködött pontsoros oromdísz-, oroszlános csempe-, és rozettás félcsempe töredéke is előkerült. Tamási 1989, 154, 158., 3. t., 6. t. baloldali töredék, 7. t. 1. baloldali töredék. 1 5 Kádár 1953, 69.; Méri 1957, 195., XLVII. t. 3. 1 6 Németh 1964, 8, 14.

Next

/
Thumbnails
Contents