Folia archeologica 41.

Parádi Nándor: Mátyás címeres kályhacsempe lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban

MÁTYÁS CÍMERES KÁLYIIACSEMPE 153 Számunkra ez a kályhacsempe lelet különösen fontos, mert a.) a mi anyagunkkal — kisebb eltéréseket leszámítva — egyezik; b.) kétséget kizáró bizonyítékát kaptuk annak, hogy töredékeink egy kályhához tartoztak; c.) megismertük azokat a nagyrészt épségben maradt darabokat, amilyenek egykor a mi csempéink is voltak. Töredékeinket összehasonlítva a külsővati kályhacsempékkel, azt látjuk, hogy a háromszögalakú, áttört mérműves oromcsempe (3. ábra 1.), a kétsoros ékalakú bevágásos oromdísz (3. ábra 2.), a háromszögalakú bemetszéses díszű tálalakú kályhaszem (4. ábra 4.), a Mátyás címeres- (4. ábra 2.), az oroszlános kályhacsempe (4. ábra 1.), az indás leveles díszú félcsempe töredékek (4. ábra 3.) nagyrészt ép megfelelőit találjuk. Leletünkből a külsővati kályha díszített alakos csempe típusaiból kettő; a Szent Györgyös és címert tartó angyalos kályhacsempe hiányzik. (Ehhez meg kell jegyeznünk, hogy ez utóbbit egyedi csempének sorolták és Külsővaton is csupán egy töredékes darab került elő.)

1Az aránylag jól mérhető töredékeinknél azt tapasztaltuk, hogy a külsővatiaknál valamivel kisebbek. Ezt vettük észre az oroszlános és a Mátyás címeres kályhacsempénél. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a keretezése keskenyebb. Amíg a Mátyás címeres és az oroszlános csempénk keretezése egészen egyszerű, díszítetlen, addig a külsővatiaknál szélesebb, sűrű háromszögsoros keretezés van. A kályhacsempék díszítésében is kisebb különbséget találunk. A Nemzeti Múzeum anyagában levő háromszögalakú oromcsempe áttört mérműves kivágása (2. ábra 1.) és az oromdísz ékalakú bevésett vonala mellett (2. ábra 3.) beböködött pontsort látunk, amellyel a darabot díszesebbé tették. Ebből az összehasonlításból annyi kiderült, hogy a kályhacsempék nem egyforma típusúak, de egyes darabok díszítésénél kisebb különbségek mutatkoznak. A külsővati cserépkályhák feldolgozásában megtaláljuk azon lelőhelyek felsorolását, ahonnan hasonló darabok, töredékek ismertek,

1

3 és ezek előfordulásából a kályha egykori meglétére lehetett következtetni. A lelőhelyek anyagának áttekintéséből azonban az is kiderült, hogy a Mátyás címeres a mi leletünkön kívül épségben csak Külsővaton fordul elő. Legutóbb — a külsővati cserépkályha feldolgozását felhasználva — Tamási Judit a Nagyvázsonyi Kinizsi vár ásatásából származó egyik saroktöredékről megállapította, hogy Mátyás címeres csempéhez tartozott.

1

1 Tovább folytatva a keresést, a Mátyás címeres kályhacsempére vonatkozó újabb anyagot sikerült megismerni. Már régebben ismert volt és többen is foglalkoztak azzal a Csabrendekről származó Szent Györgyös kályhacsempével,

15 amelyet eredetileg a sümegi Darnay Múzeumban őriztek és innen 1937 végén az őskori, hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti anyaggal együtt a keszthelyi múzeumba szállították át.

1

6 Nemrégen Bálint Alajos szegedi múzeumigazgató 1

2 Ilon — Sabján 1989, 107, 133., XIII. t. E/l. 1

3 Ilon — Sabján 1989, 130-135., 30. ábra. 1

4 Tamási 1989, 152., 2. t. 2.; A Nagyvázsonyi Kinizsi vár ásatásából a Mátyás címeres kis töredéken kívül a mi leletünkhöz hasonló darabok; ékalakú bevágásos, beböködött pontsoros oromdísz-, oroszlános csempe-, és rozettás félcsempe töredéke is előkerült. Tamási 1989, 154, 158., 3. t., 6. t. baloldali töredék, 7. t. 1. baloldali töredék. 1

5 Kádár 1953, 69.; Méri 1957, 195., XLVII. t. 3. 1

6 Németh 1964, 8, 14.