Folia archeologica 41.

Vörös István: Kutyaáldozatok és kutyatemetkezések a középkori Magyarországon I.

KUTYAÁLDOZATOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 133 12. Sándorfalva — Eperjes 1981 (Csongrád m.) — 10. század. Kutya sír Sándorfalva Eperjesen 1980—81-ben egy szkíta temetőre és szarmata falura települt honfoglalás kori temetőt teljesen feltártak. 105 honfoglalás kori sír került elő.

3

1 A 65. sír mellett egy — szarmata objektumra ásott — kutya csontváza került kibontásra. A kutya a bal oldalán feküdt megközelítően É-D-i tájolásban.

3

2 13. Szabolcs—Református Parókia 1975 (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) — 10—12. század. Kutyás sír A református parókia udvarán a kora Árpád-kori szabolcsi ispánsági székhely települése alatt húzódó korábbi temetőrészben, a 14. sír K-i végére, illetve eléje ráásott nagy méretű gödörben egy bal oldalán fekvő, K-Ny-i tájolású agár csontváza feküdt. Az agárcsontváz 30 — 40 cm-rel volt magasabban az emberi váznál. A sír É-i végénél ásott kisebb, de mély gödör a kutya csontvázát is megbolygatta.

3

3 14. Szeged— Öthalom 1879 (Csongrád m.) — 10. század. „Kutyás sírok" Szeged—Öthalmon 1879-ben földkitermelés során több mint 40 sírt dúltak fel, a „leletmentő" ásatáson 77 sírt tudtak megfigyelni, amelyből 42 sír leírását Varázséji G. közölte.

3'

1 A Szeged —öthalmi ásatásról megjelent beszámolók annak ellenére, hogy ugyanazon Varázséji G. féle ásatási napló alapján készültek, lényegesen eltérnek egymástól is, és a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Leltárkönyv bejegyzéseitől is. A 42 sír közül Varázséji G. szerint öt (14., 18., 39., 40. és 41.)

3

5, Lenhossék J. szerint négy (38., 39., 40. és 41.)

3

e sír volt honfoglalás kori (magyar sír). Az Öthalom Ny-i szélén, a Szeged —szatymazi út bal oldalán emelkedő kis dombon 2 jellegzetes honfoglalás kori sír volt: a 39. és a 40. Az Öthalom K-i lapos részén az őskori „tűzhely telep" Ny-i határán tárták fel a harmadik honfoglalás kori sírt, a 41.-t.

3

7 Véleményem szerint az Öthalom közepén található római császár kori sírok között feltárt Varázséji G. féle 14. és 18. melléklet nélküli „lovas-kutyás" sír, illetve a Lenhossék J. féle 38. (= Varázséji 18. ?) sír, amely 3

1 Fodor 1985. 3

2 A kutyacsontváz tanulmányozására Fodor Istvántól kaptam megbízást, melyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. A leletkörülmények tisztázásában Galántha Márta volt segítségemre. A Sándorfalva-eperjesi kutyacsontváz kronológiai hovatartozását — régészeti melléklet hiányában — a csontmaradványok ún. megtartási állapotának (állaga, színe, keménysége stb.) vizsgálata alapján végezhető el. A sándorfalvi szkíta- és a szarmata kori állatcsontanyag meghatározása és tanulmányozása után egyértelműen megállapítható, hogy a kutyacsontváz az említett két korábbi időszak állatcsontanyagához nem tartozik. A kutya eltemetésének ideje a honfoglalás kora. 3

3 Vörös 1990 169-173, 177-179, 2-5. kép, 3. táblázat. 3

4 Varázséji 1881 325-328; Натре/ 1896 51 -52. 3

5 Varázséji 1881 326 - 328, 331 - ; Bálint 1968 48 - 50. 3

6 Lenhossék 1882 7-8; Lenhossék 1884 14-16. 3' Varázséji 1881 327-328, 332 - ; Bálint 1968 51 -52.