Folia archeologica 40.

Mester Zsolt: A Subalyuk-barlang középső paleolitikus iparainak újraértékelése

26 MESTER ZSOLT A subalyuki iparok kapcsolatai A Bükk barlangjaiban több helyütt is találtak moustérien iparokat. Ezek azonban szinte kizárólag néhány eszközből illetve szilánkból álló leletegyüttesek, amelyek csupán időszakos tanyahelyek, vadászállomások lehettek (Kecskésgalyai-barlang, Farkaskői-sziklaüreg, Sólyomkúti-sziklaüreg, stb.).

1

4 Feldolgozásuk, újraértékelésük folyamatban van egy, az egész bükki moustérient érintő disszertáció keretében, amely feltárja majd viszonyukat a Subalyukból megismert fáciesekhez. Az egyetlen kivétel a Büdöspest, amelyben több ezer szilánk mellett mintegy száz eszköz is napvilágra került. Ennek a leletanyagnak a vizsgálata is folyik az említett munkán belül. Elöljáróban itt csak annyit, hogy sikerült az eddig egységként kezelt leletanyagot szétválasztani rétegek szerint, s ez alapján úgy tűnik, hogy több moustérien szint különíthető el, melyekben megtalálhatók mindkét fácies nyomai. Moustérien típusok előfordulnak a hegység olyan lelőhelyein is, amelyeket más paleolitikus kultúrához soroltak. Ezeknek a kérdését még tanulmányoznunk kell. A subalyuki moustérienek összevetését az ismert hazai középső paleolitikus kultúrákkal a 8. ábra mutatja. Természetesen a jankovichien és a bábonyien teljesen más karakterűek, a bifaciális iparok fejlődési vonalához tartoznak. A Subalyukalsó, a kaparóban gazdag tipikus moustérien jelentősen eltér a többitől technikai indexei által, mert ez az egyetlen Levallois-kivitelű, facettált ipar, és a laminaritása is a legmagasabb. Ehhez hozzátehetjük, — amit a tipológiai indexek nem mutatnak —, hogy típusösszetétele is különbözik azokétól (moustérien hegyek, kettőskaparók gyakorisága). E kultúra analógiáit távolabbi területen találjuk meg. Kaparóban gazdag tipikus moustérien iparok Franciaországban ismertek, főleg az ország DK-i részén, valamint a ligur partvidéken Olaszországban (Madonna dell'Arma, Grotte de Fate, Grotte du Prince E, Bézal-de-Souvignargues).

1

5 Jól mutatja a hasonlóságot az indexek egybevetése (9. ábra). (Bézallal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a statisztikus vizsgálat 49 db eszközön készült, így az adatok inkább tájékoztató jellegűek.) Az itt említett iparok Würm 1 koriak, ami nálunk a korai Würmnek felel meg. Tehát megközelítőleg egykorúak a subalyukival. Ez a fácies az említett területen tovább élt a Würm 2-ben is (nálunk Würm 1). Feltételezhető, hogy a subalyuki és a franciaországi iparok közös gyökérből fejlődtek ki, de ez a kérdés ma még nem világos. Figyelemre méltó azonban az a tény, hogy Franciaország DK-i részén a Riss/Würm, sőt a Riss-kori acheuléen iparok is kaparóban gazdagok.

1

6 A fentiekhez hasonló tipikus moustérien ipart találunk Észak-Olaszországban is (Abri Mezzena, Abri Zampieri, Grotta del Broion).

1

7 Ezek szintén megközelítőleg egyidősek a subalyuki tipikus moustériennel. Az Abri Mezzena iparában a kaparok uralkodnak, jellegzetesek a moustérien hegyek, a szegletes kaparok, a nyújtott formák. Gábori M. ezt a Levallois-kivitelű, facettált ipart a 1

4 Kadic 1940; Vértes 1965 1

5 Um ley- Woody ear 1969 ,

s bum ley- Woody ear 1969 1

7 Leonardi — Broglio 1962; Gábori 1976