Folia archeologica 40.

Gerelyes Ibolya: 17. századi török Korántartó

17. SZÁZADI TÖRÖK KORÁNTARTÓ 203 8. ábra. Gyönggyel kivarrott török amulett-tok (H. Z. Koçay nyomán) Fig. 8. Turkish amulet-case (after H. Z. Koçay) A hagyomány szerint 1683-ban, Bécs második török ostroma idején zsákmányolták azt a Koránt, mely ma Bécsben, az Österreichische Nationalbibliothek gyűjteményében található. Maga a Korán 1545-re keltezhető, Nashi stílusban íródott, valószínűleg perzsa munka. Hengeres testű, nyolc lappal határolt ezüst tokban őrzik, melynek tetejét a katalógus leírása szerint egy berill kő díszíti.

11 Az eddig párhuzamként felsorolt darabok közös jellemzője, hogy a többnyire ezüst, vagy aranyozott ezüstből készült, díszes külső felületű, nyolc lappal határolt hengeres tokok mindegyikében (az egri, az isztambuli és az ugyancsak török eredetű karlsruhei és bécsi példányokban egyaránt) Koránt; teljes szöveget, hosszabb-rövidebb idézetet, vagy valamely fohászt őriztek, papírtekercsre, vagy összehajtogatott papírlapra írva. Külön típusba kell sorolnunk azokat a darabokat, melyeket függőlegesen felfüggesztve, zászlóhoz erősítve használtak. Biztosan idetartoznak az említett isztambuli és karlsruhei Korán-tartók. A másik típust azok a tokok képviselik, melyeket vízszintes helyzetben, valószínűleg nyakba akasztva viseltek.

1

2 E típusba tartozik az egri, illetve a jankovich Miklós gyűjtéséből származó raguzai darab. Az ilyen ékszerként viselt talizmán, vagy amulettartóknak számos példáját ismerjük a néprajzi anyagból is. Az ankarai Néprajzi Múzeum anyagában ezüstből, fémszállal átszőtt szövetből, 1

1 Petraseb 1955, 243. A katalógus itt sem adja meg a tok méreteit. 1

2 Ugyancsak ismert egy harmadik típus is, az úgynevezett bazűbend. Ez utóbbit karperecként a felső karon viselték, s belsejébe ugyancsak rövidebb Korán-verset, vagy bajtól óvó fohászt helyeztek. E tárgy típus aranyból is készülhetett Példaként említhetjük az I. Szulejmán szultánnak adományozott tárgyak listáját, melyen Kuyumcu (Ötvös) Murád arany bazubend-jét is említik. V. ö. Meric 1963, 768. Az 1587-ben Budán elhunyt Ali Cselebi tulajdonában pedig egy ezüstből készült darabot találtak, V. ö. Fekete 1959, 96. '