Folia archeologica 40.

Gáspár Dorottya: Lituus vagy baculus vagy...?

108 GÁSPÁR DOROTTYA sírban kellene megtalálnunk, hanem inkább Ursacius vagy Valens, a II. Constantius számára oly kedves pannóniai püspökök működési területén.

4

1 így a kérdéses tárgy sem alakja, sem kora, sem lelőhelye miatt nem lehet püspök bot, legfeljebb augur bot, amennyiben megfelel az augur bottal kapcsolatos követelményeknek. Nézzük tehát ezt! Latin neve lituus. Nevét — alakja miatt — a lituus nevű fúvós hangszertől kapta.

4

2 Az auguri lituus eredete a homályba vész. Mindenesetre Róma alapításánál már szerepel.

4

3 Fr. Dick leír egy korai lituusV. „Dieser L. aus Bronzeblech (die Stärke betägr 0,8 bis 1 cm) hat eine Länge von 36,5 cm und wird an den Anfang des 6. Jh. v. Chr. datiert. Er ist gleichmässig breit und endet in einer Spirale, an deren Ende drei kleine Nägel angebracht sind. Das andere Ende wird von einer Rosette in kreisförmigen Feld verziert."

4

4 Numa Pompilius királlyá választásakor a jóslatkérő jobbjában tartja a lituust, amelynek tömör jellemzése: augur . . . dextra manu baculum sine nodo aduncum tenens, quem lituum appellarunt ...

4

5 Alakja Gellius szerint: quippe cum lituus sit virga brevis, in parte qua robustior est incurva, qua augures ut unt иг.

lf

i Formájának változását Latte az ábrázolások alapján határozta meg, hogy ti. a korábbiaknál a vége éppen csak begörbült és egy kiszélesedésbe futott végig,, míg a későbbieknél spirálban végződik.

4

7 Ugyancsak Latte írja, hogy a lituus mint virga rituális, jelképe a szent cselekményt végző flameneknek is és egyáltalán az áldozatbemutatásnál nemcsak Italia területén fordul elő.

4

8 Ha ezeket a leírásokat összehasonlítjuk a brigetiói lelettel, megállapíthatunk egyezéseket és különbözőségeket. Mérete megközelíti a Fr. Dick által leírt lituus méreteit. Megvan egyik végén a sprirál vonal, de a másik végén van nodusa, ami viszont ellentétben áll a lituus-szal szemben támasztott követelményeknek. Az áb4

1 Erre vonatkozóan megemlítendő a Vita Constantini egyik passzusa és a vele kapcsolatos: magyarázat: Euseb. IV. 24. (/. A. Heike/: Eusebius Werke Bd I 1902 Leipzig p. 126, 9): áXX úfiEip fièv Tcbv EÏaco xíjp èxxXïjaiap ùû Sè TŰV éx-róp ÜTTÓ ueoü y.ocft-eoTajaivop tmQmop ív eít). így szólt, ti bizony azokban a dolgokban vagytok püspökök, amelyek az egyházon belül vannak, én viszont - Istentől kijelölve - azokban, amelyek kívül. E mondat interpretációjával W. Seston foglalkozott (1947, 127-131). Constantinus azt nyilatkoztatja ki, hogy ő Isten akaratából a püspökök társaságában primus inter pares helyet foglal el. Ennek a kitételnek az orthodoxia és az arianizmus harcában van igazán jelentősége. Az otrthodoxia ugyanis az egyház ügyében autonómiát követelt. Az arianizmus érvelése szerint viszont a császár, minthogy hatalmát Istentől kapta, mindenek fölött, így az egyház fölött is áll (Seston 1947. 128- 129). Pannónia viszonylatában az orthodoxiának és az arianizmusnak ez az ellentéte Ursacius és Valens pannonia püspökök hatalmi törekvéseivel kezdődik 328 - 330 között (Valens Mursa, Ursacius Singidunum püspöke. Singidunum egyházközigazgatásilag Pannoniához tartozott: Nagy 1939, 21). Ez a két pannóniai püspök az, akik nemcsak Pannonia keresztény történetében, hanem az egész egyháztörténelemben és II. Constantius császár életében is fontos szerepet játszottak (Nagy 1939, 95 — 109). Feltételezésem szerint az arianizmus épp e gondolatai miatt vált felsőbb körökben — császárok, a keleti birodalmi rész főpapjai — kedveltté. Az arianus püspökök megteremtették az eszmét a császár egyházfölötti hatalmának elismerésére, amelynek jutalmául a hű püspökök kaptak civil jogkört, hatalmat és méltóságot. 4

2 Dick 1976, 6. 4

3 Thédenat 1904, 1277. 4

4 Dick 1976, 33. 4

5 Liv. I, 18,'7. (Aí. Müller, Lipsiae 1910). 4

6 Gell. V, 8, 2. J. Barc

Za, J. Soós, Budapest 1905 Vol. 1. "Laite 1927, 805 - 806. 4

8 Latte 1927, 805.