Folia archeologica 40.
Gáspár Dorottya: Lituus vagy baculus vagy...?
I.ITUUS VAGY BACULUS VAGY. . . ? 107 az első évezredben jogaralakú, fent gömbzáródással, liturgikus használata pedig a 11. századnál nem korábbi. 21 1 Minthogy egyházi rendeltetése középkori eredetű, elsőként azt kell kutatni, hogy az episzkopátus 3" mikor válik olyan hivatallá, amely a világi életben is szerepet játszik, így hivatali jelvénnyel való megkülönböztetése indokolt. Az episcopus elnevezéssel járó ,,főség" az egyházon belül elfoglalt helyükre vonatkozik, a bot azonban a jurisdictio jelvénye, 3 1 amelyre magyarázatot Nagy Constantinnak egy rendeletéből kapunk. E rendelettel megbízza a püspököket, hogy polgári perekben legfelső hatóságként döntsenek. 3- Ezért a püspökök ettől kezdve államilag is magasrangú személyek, jelvényeik kialakulása tehát itt veszi kezdetét. A püspökbot eredetének kutatása közben J. Braun összefüggést fedezett fel a püspöki jelvények és a későrómai állami hivatalnokok rangjelvényei között. 33 E helyes felismerésből azonban helytelen következtetéseket vont le, amelyeket Th. Klauser bírált: „da ihm (Braun), dem Antiquar und Systematiker, die Weite des historischen Blickes fehlte, die ihm gestattet hätte, die beobachtete Parallelität aus der geschichtlichen Gesamtentwicklung zu deuten, . . . " 3 4 Klauser a továbbiakban a püspöki jelvények (bot, pallium, cipő, gyűrű, mitra, camelaucum, manipulus) és kiváltságok keletkezésével foglalkozik. Fejtegetésének lényege, hogy a püspökök állami méltóságba kerültek, amelynek kifejezői a császártól kapott jelvények. A püspökbotot a silentarii botjával hozza összefüggésbe. 3 5 A silentarii a késő császárkorban emelkednek a meglehetősen alacsony rangból magasra. 3 6 Számuk 30, szerepük fontos. 3 7 Igen valószínű tehát, hogy a silentarius jelvénye az a tárgy, amely előképe volt a püspök botnak, legalábbis annak a püspökbotnak, amely még nem liturgikus használatú és amelyek alakja jogarszerű. Legfeljebb azt a kérdést vethetjük fel, hogy e korai püspök bot jogelődje-e all. században alakjában és használatában is megváltozott püspökbotnak ? 3 8 Vagy a középkori püspökbot külön bírja a maga történetét mind alakjában mind jelentésében ? 3< J Ha eltekintünk attól az általános véleménytől, hogy a püspökbot az 5. századnál korábban nem jelenik meg 4 0 és feltételezzük, hogy az első püspökbot pannóniai püspöké volt már a 4. században, akkor azt nem Brigetióban és nem 2 9 Sauer 1931, 378, cf. Fabhart 1963, 72. 44. jegyzet 3 0 Krieg 1931, 370 — 371. 3 1 P uitiet 1935, 39. 3 2 Részletesen foglalkozik vele Steinwerter 1950, 915 — 917: Cod. Theod. I, 27 és Nov. Val 35. elemzése. Címeik 1983, 137—140: a keresztény klérus felemelkedése a pogány papsággal szemben. 3 3 Theodor Klauser bírálata J. Braun, Die liturgische Gewandung im Occident und Orient noch Ursprung und Entwicklung, Verwendung und Symbolik (Freiburg 1907) című könyvéről: Klauser 1949, 8-9. oldalakon 2, 3, 4. jegyzet. 3 4 Klauser 1949, 8. 3 5 Klauser 1949, 22. A 47. jegyzetben bő fejtegetéssel és irodalommal. 3 6 Seeck 1929 57. 3 7 R ich, Müller 1862, 569: L écrivain 1908, 1337. 3 8 Megjegyzendő, hogy a keleti egyházban a püspökbot változatlan. 3 9 Cf. Fabhart 1963, 73 — 75: baculus — virga = Kreuzstab — Kugelstab jelentései. 4 0 Cf. 28. jegyzetet.
