Folia archeologica 39.

Szathmári Ildikó: Korai tűtípusok a bronzkorban a Dunántúlon

KORABRONZKORI TŰTÍPUSOK 75 díszítetlen példánya a dunaújvárosi temető 1036-os sírjából ismert (6. ábra 23). A kisapostagi temetőből fül nélküli változata került elő (1. ábra 8). A lemezes fejű tűkkel a régészeti szakirodalom több ízben, és behatóan foglalkozott már.

59 Az összegyűjtött leletek tanulmányozása és osztályozása során nyilvánvalóvá vált, hogy a díszítetlen példányok nem feltétlenül előzményei a díszítetteknek: gyakran találkozunk egy temetőn belül mindkettővel. így a Nitra kultúra vycapy-opatovcei sírjaiban,

6

0 vagy a gátai kultúra oroszvári temetőjében.

6

1 Az alsó-ausztriai Unterwölbling csoportban is (Spitz,

6

2, Gemeinlebarn)

6

3 többször fordul elő a díszítetlen változat. Mindenesetre ez utóbbi kevésbé terjed el a dél-németországi, ausztriai, szlovákiai, vagy a Ny-magyarországi lelőhelyeken mint a díszítettek. A sávozott háromszöggel, koncentrikus körökkel, poncolt dísszel ellátott lemezes fejű tűk elterjedésével az utóbbi időben több kutató is foglalkozott.

64 Nagy változatosságban jelennek meg a Kárpát-medence Ny-i felében, Ny-Európától kezdve egészen É-Itáliáig a bronzkor legelejétől.

6

5 Természetesen a különböző módon díszített tűk nem egyforma arányban terjednek el az említett területeken. A dunántúli leletekből ismert díszített példányok a gátai kultúra temetőiben (Gáta, Oroszvár)

6

6, a vatyai sírokban (Dunaújváros),

6

7 valamint a dunántúli mészbetétes kerámia emlékanyagában fordulnak elő. Ez utóbbiban többnyire poncolt dísszel.

6

8 A lemezes fejű tűk elterjedésében a kutatás a straubingi kultúrának szán jelentős szerepet, melyben szintén igen gyakori az előfordulásuk.

6

9 A díszítetlen példányok legkorábbi elterjedését viszont svájci területekhez köti, mivel ott már a későneolitikum idején (a mi rézkoruknak megfelelő időszakban) megjelennek a csontból és agancsból készített előzményei

7

0 A dunántúli középső bronzkor elejétől meglévő, a gátai és vatyai sírokban talált lemezes fejű tűket közép-európai típusoknak tartjuk. A lemezes fejű tűkkel nagyjából egyidőben terjednek el a lapátfejű tűk is, ezért a kutatás sok esetben együtt tárgyalja a két tűtípust.

7

1 A dunántúli legkorábbi példányokról már volt szó. Ezekhez formailag hasonlóak a későbbi, dömsödi és bölcskei vatyai sírokból ismert darabok.

7

2. A kisapostagi temető szórványai között egy sokkal nagyobb, szögletesebb fejű változatával is találkozunk (5. ábra 6). Ennek a legjobb párhuzama az ercsi leletben van meg,

7

3 s egy díszített változata a dunaújvárosi temető 220-as vatyai sírjában.

7

4 5

9 Holste 1942 1-.; Hundt 1958/a, 176. Karte 12.; Rochna 1965, 295-319.; Schubert 1973, 79.; Hundt 1974, Fig. 4.; Bóna 1975, 288-289. 6

0 Novotná 1980, Taf. 2/59, 2/63. B

1 Kőszegi 1958, Taf. VII/8, 10. 6

2 Felgenhauer 1952, 9. 6

3 Szombathy 1929, Taf. 8/1, 11/14. r>

4 Rohna 1965, 295-319.; Hundt 1974, 149-150.; Novotná 1980, 20-28. r,

s Carancini 1975, 4-5. Taf. 1, 2, 6

6 Bóna 1773, Taf. 277/1, 3. 8

7 Bóna 1975, Taf. 57/6. R

8 Bóna 1975, Taf. 265/1, 15.; Novotná 1980, 26-27. F'

9 Hundt 1958/b, 13-58.; Novotná 1974, 52-53. 7

0 Strahm 1974, Abb. 7, 8, 28-30. 7

1 Rochna 1965, 295-.; Hundt 1974, Fig. 7, 8. 7

2 Bóna 1975, Taf. 22/1, 23/13, 14. 7

3 Mozsolics 1967, 82. Taf. 2/2. 7

4 Bóna 1975, Taf. 80/4.