Folia archeologica 39.

István Vörös: A Solymári barlang középső pleisztocén emlősfaunája

58 ISTVÁN VÖRÖS A Solymári erdei meleg faunára jellemző az Arvicolida — Cricetida dominancia, a Microtus több mitt a Pitymys; a Microtusok között a M. arvalis dominál. A Mi­momys már hányzik. Jellemző a Mus (Budamys), Apodemus és a Sorex nagyméretű alakja; a denevér-fauna még „régi típusú" 3 2. A kronológiai értékű Alces latifrons, Alces brevirostris, Bison schoetensacki ssp., a Canis lupus mosbachensis a nagyméretű Ursus és Vulpes alakok a Bihari emeletre jellemző fajok. A Dicerorbinus kirchber­gensis a Solymári fauna datálása szempontjából indifferens faunaelem. A nagyem­lős faunából hiányoznak a nagyragadozók és a ló; az eddig rendelkezésre álló leletanyagból mind az arktikus elemek, mind pedig a RISS-SAALE-ra jellemző Artiodactyla fajok hiányoznak 3 3. A Solymári barlang faunája az Alsó Bihari alemeletés aRISS-WÜRM inter­glaciális közötti időszakba tartozik, de az ismert RISS és a MINDEL-RISS korú faunáktól eltér. A fauna pontos rétegtani meghatározásához az egyes taxonok újra­vizsgálatára és revideálására van szükség. A Solymári barlang nagyemlős faunája — fajösszetétele alapján — véleményem szerint a Felső Bihari alemeletbe sorol­ható 3 5. Solymári Kőfejtő — Solymár В Hasadék B/l, Kecskeszín barlang B/2, Kőfejtő barlang B/3. A Hasadékból származó gerincesfauna (4. Táblázat) interstadiális jellegű felső pleisztocén.

Next

/
Thumbnails
Contents