Folia archeologica 39.

Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból

224 NAGYBA KAY PÉTER IRODALOM BÁLINT 1976. Bálint, S. Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagy ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest 1976. BARTSCH 1893. Steiermárkischer Wappen-Buch von Zacharias Bartsch 1567 — FacsimileAusgabe von dr. J. Zahn und A. Ritter Anthony v. Siegenfeld. Graz u. Leipzig 1893. BAUER/SCHMID 1893. Bauer, I. — Schmid, E. D. Handbuch und Führer zum Keramikmuseum Schloss Obernzell — Zweigmuseum des Bayerischen Nationalmuseums. München 1983. BELÉNYESY 1959. Belényesy, M. Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540-1550-es számadásaiból. Történeti Néprajzi Füzetek 1. Budapest 1959. ENCICL. IT

. 1936-1944. Enciclopaedia Italiana. Milano 1936.-1944. EWART 1981. Eivart, U. Über die Verwendung der Model und Backformen. Festliches Backwerk. Hilzmodel — Formen aus Zinn, Kupfer und Keramik — Waffel- und Oblateneisen. Ausstellungskatalog des Germanischen Nationalmuseums. Nünberg 1981. FORGEAIS 1874. Forgeais, A. Numismatique des corporations parisiennes, métiers etc. d' après les plombes historiés trouvés dans la Seine. Paris 1874. HANSEN 1968. Hansen, H. J. Kunstgeschichte des Backwerks. Geschichte und Entwicklung der Gebäckarten und ihrer Formen. Oldenburg-Hamburg 1968. KRASSLER 1968. Krassler, J. Steierischer Wappenschlüssel. Graz 1968. KRAUSE 1970. Krause, A. Geschichte der Stiftbäckerei und Bäcker in Admont. Das Steierische Handwerk 1. Graz 1970. 499-512. LEXIK, F.TH.U.K. 1960. Lexikon für Theologie und Kirche (Buchberger). Freiburg 1960. MAGY. NÉPR. LEX. 1981. Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest 1981. NEUNTEUFL 1985. Neun teufl, H. Die Waffeleisensammlung im Ennser Museum im Spiegel der Forschung OÖHB1 2(1985) 163-173. PALLAS LEXIK

. 1893-1900. A Pallas na® lexikona. Budapest 1893-1900. PEREHÁZY 1984. Perdhá^y, К. Az európai kovácsolt vasművesség. Budapest 1984. RADVÁNSZKY 1893. Radváns^ky, B. Régi magyar szakácskönyvek. Budapest 1893. AEBM. SI. BAY, 1884. Siebmacher''

s Grosses und Allgemeines Wappenbuch (A továbbiakban Siebm. I Seyler,) G. H. Ausgestorbener bayerischer Adel 1. Nürnberg 1884. SIEBM. BG. 1888. Siebm. Hildebrandt, А. M. — Seyler, G. A. Zweitausend bürgerliche Wappen 3. Nürnberg 1888. SIEBM. KÄ. 1879. Siebm. Hilderbrandt, A. M. Der Kärnter Adel Nürnberg 1879. SIEBM. NÖ. 1909. Siebm. Kirnbauer v. Erlstätt, J. E. Niederösterreichischer Adel. Nürnberg 1909. SIEBM. OÖ. 1904. Siebm. Starkenfels, A. Frh. v.—Kirnbauer v. Erlstätt, J. E. Oberösterreichischer Adel. Nürnberg 1904. SIMONIDES 1899. Simonides, J. A nagy-szécsényi Ágost. Hitv. Ev. Egyház múltja és jelene. NagySzécsény 1899. SOLTÉSZ 1983. Soltész, J.-né Molnárkalács — ostyasütés Ózd környékén. Az Ózdi Népművelési Intézmények Honismereti Körének Evkönyve 8. Ózd 1983. 172—183. STORCHENTRUM 1979. Der Storcbenturm — Geschichtsblätter für die Landkreise um Dingolfing, Landau und Vilsbiburg. (Hrsg. von Fritz Markmiller) 14 (1979) Dingolfing 1979. SZALAY 1974. Sualay, E. Ostyasütők A Déri Múzeum gyűjteményében (Oblateneisen im DériMuseum) DMÉ (1972) Debrecen 1974. 459-486. TARDY

, 1979. Tardy, L. Régi hírünk a világban. Budapest 1979. THIELE 1959. Thiele, E. Waffeleisen und Waffelgebäcke in Mitteleuropa. Köln 1959. VEREBÉLYI 1893. Verebélyi, К. Ostyasütők. Múzsák-Múzeumi Magazin 1 (1983) 8 — 10. WATHNER 1825. Wathner, J. Der vollständige Kenner der Eisen-Waaren und ihrer Zeichen. Grätz 1825.