Folia archeologica 39.

Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból

198 NAGYBA KAY PÉTER de Magyarország, Lengyelország, sőt Oroszország részére is készítettek a 15. és 16. század fordulóján kovácsoltvas ostyasütőket.

2

0 A színvonalromlás tovább tart. Az elnépiesedés korszakában az ábrázolások szinte a gyermekrajzok primitívségébe süllyednek. Ekkor már egyszerű falusi kovácsok vésték, díszítették a 19. század elejétől fogva kereskedelmi forgalomban is kapható,

2

1 kész ostyasütővasakat. II. Л címeres ostyasütővasak A címeres ostyasütővasaknak több csoportját különböztethetjük meg. 1. Legnagyobbrészük családi címeres, és ezek között is a legtöbb két címert ábrázol. Az egyik lapon a férj, a másikon a feleség családjának címere látható. Rendszerint a házaspár neve is olvasható rajtuk a készítés dátumával együtt. Az évszám az esetek túlnyomó többségében az egybekelés évét is jelenti. Ilyen esetekben tehát ún. házassági címerekről van szó, amit a feliratokon kívül jónéhány olyan példa is igazol, ahol a két családi címer az egyik lapon együtt szerepel, megdöntve, egymás felé fordított pajzsokkal, a heraldika szabályai szerint jobb oldalon a férj, bal oldalon a feleség címere (Allianzwappen). A sütővas másik lapja ilyenkor rendszerint üres, illetve csak az ostyák mai napig is szokásos kis rombuszos (rutás) rácsozatával van ellátva.

2

2 Akad olyan is — ilyenek elsősorban a főpapok sütővasai — amelynek egyik lapján a családi címer látható, főpapi jelvényekkel, a másikon pedig egyházi szimbólumok, jelenetek, vagy felirat. Idesorolhatók azok az ostyasütővasak is, amelyek kézműves jelvényeket, vagy családjegyeket ábrázolnak, pajzsba foglalva, rendszerint a tulajdonosuk nevének feltüntetésével. Mindezeket a sütővasak nyilvánvalóan a címert viselő személyek háztartásához tartoztak, és a velük sütött ostya az ünnepi lakomák fényét emelte. 2. A másik nagy cspport országúmért ábrázol. Leggyakoribb a birodalmi császári kétfejű sas, mellén különféle szívpajzsokkal és a bajor, helyesebben a bajor-pfalzi rutás, oroszlános címer. Mark grófság, Kleve és Geldern hercegség címerei is felbukkannak egy ostyasütőn már a 15. században. Szászország két kardos címere is folyamatosan szerepel a vasakon a 16. századtól kezdve, a 18 — 19. században már teljesen elnépiesedett formában.

2

3 A magyar országcímerrel a 19. századi népies kivitelű darabokon találkozunk. Átmenetet jelentenek a családi és országcímeres vasak között azok, amelyeken az uralkodó családi címere mellett országának címere is megjelenik. Ilyenekre a salzburgi hercegérsekek ostyasütői között maradt fenn több példa.

2

4 Kezdetben az uralkodók háztartásában használták az ostyasütővasakat, tulajdonosaik maguk az uralkodók voltak, I. Ferenc francia király ostyasütői pl. valóságos műremekek

2

5. Néha a felirat is utal erre. Pl. „FERDINANDUS RAMA2

0 Nemteufl 1985, 167. 2

1 Wathner 1825, Folio No. 8., Abb. 74. 2

2 Ewart 1981, 112. Abb. 177.: Praun és Gall-Gründhoffer címer (1531); Ewart, 1981, 115. Abb. 183.: Volckamer és Haller címer (1594). 2

3 Thiele 1959, 31 - 32. 2

4 Hansen 1968, Abb. 228/f. (1539) 2

5 Endel. It. 1936-1944, „Ciaida"