Folia archeologica 39.

Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból

196 NAGYBA KAY PÉTER körül Jézus történetének 6 jelenete), 26 cm átmérőjű, szokatlanul nagy méreténél fogva is kétségtelen, hogy világi célú ostyák sütésére szolgált, 6 akárcsak egy 14—15. század fordulójáról származó baseli sütővas, amelyet az ölében Isten Bárányát tartó Madonna képe díszít 7. Párizsban 1270-ben az ostyasütőmesterek­nek (oblayeurs) már céhe működött, 8 a párizsi ostyasütőmesterek egy másik céh­szervezetének (gauffriers) pecsétjét pedig a liliomos francia címer mellett egy-egy ostyasütővas képe díszítette. 9 Ostyasütővasak (,,fer -à gaufre", ,,ferrum vocatum gauffre", ,,fer a waufres") a 14. század elejétől szerepelnek a francia főurak és a király háztartásának inventáriumaiban. 1 0 Középeurópából — főképp a német nyelvterületről — a 15. századból maradt fenn több, gótikus stílusban készített ostyasütővas (Waffeleisen, Oblateneisen), de ezek száma még mindig elég csekély. Az ostyasütővassal való világi célú ostyasütés egész Európában elterjedt. Portugáliától, Spanyol-, Francia- és Olaszországtól kezdve Flandrián át Skandi­náviáig, Angliától, Svájcon, a német nyelvű országokon át Cseh- és Magyaror­szágon keresztül Erdélyig. Hogy eredetileg hol kezdték el, a spanyol-francia határvidéken, Svájcban, vagy már jóval előbb a vikingeknél, ezt a kutatás még a mai napig sem tudta egyértelműen tisztázni. 1 1 A díszítményekkel ellátott, vassal sütött ostyák rokonsága a régi, famintával készült alakos és feliratos „kenyér­jegyekkel" (Brotstempel) ellátott süteményekhez, majd az ugyancsak famintával készített mézeskalácsfigurákhoz, tányérokhoz, vitathatatlan, de az összefüggések kiderítése még itt is tisztázásra vár. Az ostyasütővas két egymással összeillő kerek, vagy szögletes kovácsolt vaslapból áll. A két laphoz egy-egy, harapófogószerűen mozgatható, hosszú vasnyél csatlakozik, melyek segítségével a megzsírozott lapra öntött híg tésztát összenyomják. A vaslapokat belülről negatív vésetű díszítményekkel látták el, amelyek az ostyán természetesen pozitív képben jelentek meg. A kerek sütőlapok átmérője 10 — 26 cm, a sütővasak teljes hossza 65 — 90 cm között mozog. Az ostyasütővasakkal, az ostyasütéssel és az ostyahordás szokástörténetével főleg a néprajzi szakirodalom foglalkozott, 1 2 az iparművészeti alig vett róluk tudo­mást. 1 3 A külföldi szakirodalomból világosan kiderül, hogy a szokás a felsőbb társadalmi osztályokban alakult ki. Először valószínűleg az uralkodók, a főpapság és a főnemesség háztartásában használták. A 16 — 17. században már a nemesség, a városi patriciátus és a kézművesek körében találjuk, majd rajtuk keresztül a 18 — 19. században eljut a falusi nép közé, ahol széles körben elterjedve, egyes vi­dékeken még a 20. század végén is, szinte a mai napig használják. Vallásos jellegét sohasem veszítette el teljesen. Sikeresen túlélte a protestantizmus nagy változásait. Ezt bizonyítják a sütővasak nagyszámú bibliai, főleg ótestamentumi zsoltároszö­vegeket idéző feliratai. Az ostyasütés Magyarországon is szokásban volt. a Nádasdy család nyugat­magyarországi velikei birtokán egy 1544-ből származó leltárban éppúgy szerepel 6 Hansen 1968, 114. Taf. 225/a. 7 Thiele 1959, Abb. 68. 8 Thiele 1959, 17., 18. 9 Forgeais 1874 1 0 Thiele 1959, 16. 1 1 Neiinteufl 1985, 164. 1 2 Thiele, Neunteufl és S^alay idézett munkáin kívül Verebe'lyi 1983 1 3 Pereházj 1984, 24 - 25., 324.; Hansen 1968

Next

/
Thumbnails
Contents