Folia archeologica 39.

Nagybákay Péter: Címeres ostyasütővasak a Magyar Nemzeti Múzeum-ban a 15-16. századból

196 NAGYBA KAY PÉTER körül Jézus történetének 6 jelenete), 26 cm átmérőjű, szokatlanul nagy méreténél fogva is kétségtelen, hogy világi célú ostyák sütésére szolgált,

6 akárcsak egy 14—15. század fordulójáról származó baseli sütővas, amelyet az ölében Isten Bárányát tartó Madonna képe díszít

7. Párizsban 1270-ben az ostyasütőmestereknek (oblayeurs) már céhe működött,

8 a párizsi ostyasütőmesterek egy másik céhszervezetének (gauffriers) pecsétjét pedig a liliomos francia címer mellett egy-egy ostyasütővas képe díszítette.

9 Ostyasütővasak (,,fer -à gaufre", ,,ferrum vocatum gauffre", ,,fer a waufres") a 14. század elejétől szerepelnek a francia főurak és a király háztartásának inventáriumaiban.

1

0 Középeurópából — főképp a német nyelvterületről — a 15. századból maradt fenn több, gótikus stílusban készített ostyasütővas (Waffeleisen, Oblateneisen), de ezek száma még mindig elég csekély. Az ostyasütővassal való világi célú ostyasütés egész Európában elterjedt. Portugáliától, Spanyol-, Francia- és Olaszországtól kezdve Flandrián át Skandináviáig, Angliától, Svájcon, a német nyelvű országokon át Cseh- és Magyarországon keresztül Erdélyig. Hogy eredetileg hol kezdték el, a spanyol-francia határvidéken, Svájcban, vagy már jóval előbb a vikingeknél, ezt a kutatás még a mai napig sem tudta egyértelműen tisztázni.

1

1 A díszítményekkel ellátott, vassal sütött ostyák rokonsága a régi, famintával készült alakos és feliratos „kenyérjegyekkel" (Brotstempel) ellátott süteményekhez, majd az ugyancsak famintával készített mézeskalácsfigurákhoz, tányérokhoz, vitathatatlan, de az összefüggések kiderítése még itt is tisztázásra vár. Az ostyasütővas két egymással összeillő kerek, vagy szögletes kovácsolt vaslapból áll. A két laphoz egy-egy, harapófogószerűen mozgatható, hosszú vasnyél csatlakozik, melyek segítségével a megzsírozott lapra öntött híg tésztát összenyomják. A vaslapokat belülről negatív vésetű díszítményekkel látták el, amelyek az ostyán természetesen pozitív képben jelentek meg. A kerek sütőlapok átmérője 10 — 26 cm, a sütővasak teljes hossza 65 — 90 cm között mozog. Az ostyasütővasakkal, az ostyasütéssel és az ostyahordás szokástörténetével főleg a néprajzi szakirodalom foglalkozott,

1

2 az iparművészeti alig vett róluk tudomást.

1

3 A külföldi szakirodalomból világosan kiderül, hogy a szokás a felsőbb társadalmi osztályokban alakult ki. Először valószínűleg az uralkodók, a főpapság és a főnemesség háztartásában használták. A 16 — 17. században már a nemesség, a városi patriciátus és a kézművesek körében találjuk, majd rajtuk keresztül a 18 — 19. században eljut a falusi nép közé, ahol széles körben elterjedve, egyes vidékeken még a 20. század végén is, szinte a mai napig használják. Vallásos jellegét sohasem veszítette el teljesen. Sikeresen túlélte a protestantizmus nagy változásait. Ezt bizonyítják a sütővasak nagyszámú bibliai, főleg ótestamentumi zsoltároszövegeket idéző feliratai. Az ostyasütés Magyarországon is szokásban volt. a Nádasdy család nyugatmagyarországi velikei birtokán egy 1544-ből származó leltárban éppúgy szerepel 6 Hansen 1968, 114. Taf. 225/a. 7 Thiele 1959, Abb. 68. 8 Thiele 1959, 17., 18. 9 Forgeais 1874 1

0 Thiele 1959, 16. 1

1 Neiinteufl 1985, 164. 1

2 Thiele, Neunteufl és S^alay idézett munkáin kívül Verebe'lyi 1983 1

3 Pereházj 1984, 24 - 25., 324.; Hansen 1968