Folia archeologica 39.
Garam Éva: A Mauthner gyűjtemény granulációdíszes koraavar kisszíjvége.
164 GARAM ÉVA A granulációdíszes arany ötvöstárgyak problémáját az ívelt oldalú veretek vizsgálata során egyik korábbi cikkemben már érintettem. 9 A témakör részletesebb vizsgálatához most a Mauthner-kisszíjvég ad elégséges alapot. A granulációdíszes ötvöstárgyak körével részletesebben foglalkozott Bálint Cs., kiemelve e körnek a koraavar emlékanyaggal való szoros kapcsolatát. 1 0 Bálint összeállítást is közöl a granulált övdíszekről, de nem a garnitúrák teljességére való törekvéssel. Az alábbi táblázatban megkíséreltem a granulációdíszes Közép -és Keleteurópai arany ötvöstárgyakat a leletegyüttesek figyelembevételével feltüntetni és és Mauthner-kisszíjvéget kiindulópontként használva a hasonlóság alapján szeriációs sorba állítani. Az irodalmat a lelőhelyek sorrendjében együttesen adom meg. 1 1 E táblázat hátránya, hogy az analóg leletek csak miniatűr, jelzésszerű ábrákon láthatók, előnye, hogy felment a közölt és ismert analógiák újbóli tételes ismertetésétől, egyben megkönnyíti az áttekintést e leletkörben, továbbá szembetűnően bizonyítja a granulált övdíszek, ékszerek, fegyverdíszítmények és a Martinovka fémművességi kör szoros kapcsolatát. A granulált leletek kísérőleletei között és az analóg leletegyüttesekben levő érmék fogodzópontot adnak a leletkör keletkezéséhez. A táblázatban bemutatott granulációdíszes arany leletek között a keltezés szempontjából az Ucs-Tepe-i és az arcibasevi lelet fontos. A sok mellékszíjas Ucs-Tepe-i övvel együtt „P" függesztőfüles kard, kunmadarasi típusú tordírozott aranyhuzal kar- és lábperecek és I. Justinus átfúrt bizánci arany solidusa volt. Hasonló "P" felkötős kardot Kiszombor O. temető 2. sírjában Phocas (602 — 610) érme keltezi a 7. század első harmadára. 1 2 Arcibasevon a kunbábonyihoz hasonló nagyszíjvég és a címerpajzs alakú övveretek szegvári típusú granulált, gúlacsüngős arany fülbevalóval együtt kerültek elő. A szegvári sírt Mauritius Tiberius solidusának utánzata keltezi a 6. század végére. 1 3 Pénzzel keltezett a Maloje Perescsepino-i Kuvrat sír is. A gazdag síregyüttes azonban oly sok, különböző korból származó tárgyat tartalmaz, hogy a granulált nagyszíjvéget és kardvereteket nem keltezhetjük egyértelműen II. Constans érmeivel. Annyi támpontot azonban kapunk, hogy a lelet, így a granulált tárgyak is a 7. század közepénél későbbre nem keltezhetők. A leletegyüttes változatossága miatt rendkívül fontosak az Ufa/Novikovka-i leletek. A több sírból származó leletek között granulált övdíszeket, hajdúszoboszlói típusú kisebb és deszki típusú nagyobb ovális medaillonokat és a Martinovkakörbe tartozó tömör, ezüstből készített, bordával osztott mezejű, átlyukasztott 9 Garam 1976, 138; 146-147 1 0 Bálint 1978, 174-212. 1 1 Uí\r-Tepe: Jessen 1965, 153-192. Kamunta: Chantre 1887, T. XIII-XIV. Maloje Perescepino: Werner 1984, Taf. 29. Ufa/Novikova: Ahmerov 1970, 161 — 193. Csmi: Moszkva, Történeti Múzeum Ltsz. 75/45. Kecel: Lás Zló 1955, Tab. LI. Alpár: Bóna-Nováki 1982, 98. Arcibasev: Mongajt 1961, Ris. 35-37. Madara: Marosi - Fettich 1936, 57-58, Abb. 21. Hajdúszoboszló: Fettich 1937, Taf. XXVI. 1-3. Michaelsfeld/Dzsiginszkaja: Kropotkin 1962, Ris. 14. Olbia: Posta 1905, 450. 251. rajz. Boriszovo: Sahanov 1914, 75-219. Kunszentmiklós - Bábony: H. Tóth 1972, 1983. Khatzki: Posta 1905, 555. 312. rajz. Voznyeszenka: Grincenko 1950, 37-63. Sadovec: Ovcerov— Vaklinova 1978, Abb. 112. 1 2 С sal lány 1939, 2-7 1 3 Bóna 1980, 31-36