Folia archeologica 39.

Garam Éva: A Mauthner gyűjtemény granulációdíszes koraavar kisszíjvége.

KORAAVAR KISSZÍJVÉG 165 vereteket, szíjvégeket, kettőskarú akasztókat, hármasívű, háromszög közepű szíjelosztókat és cikáda formájú övvereteket találunk. Ez utóbbi az Ucs-Tepe-i leletben granulált változatban is előfordul, bizonyítva e két kör erős, több szállal kötődő kapcsolatát. Az ufai kisebb, ovális médaillon (hajdúszoboszlói típus) hasonmása a Michaelsfeld-i (Dzsiginszkaja) lelet aranyláncán függ, hátlapjára I. Justinianus érme van befoglalva. A médaillon oldalpántja kalászmintás, hasonlóan a Mauthner-kisszíjvég oldalpántjához. Hajdúszoboszló medaillonja a madarai leletben is feltűnik. A madarai széles nagyszíjvég a voznyeszenkai gazdag leletegyüttes granulált díszes nagyszíjvégéhez hasonló. Ennek az együttesnek a legfiatalabb darabjait a 7. század végére keltezik.

1

4 Az eddig ismert granuláció díszes öv —és kardveretek, ovális medaillonok készítése és használata — a granulált fülbevalókéhoz hasonlóan — a 6. —7. századra tehető. A Kárpát-medencében a 6. század közepétől ez az időszak azonos az avarkor korai szakaszával. A 7. század utolsó harmadától számított középavarkorban már alig használatos ez a díszítési mód. Egy-két tárgyon, mint pl. az aranylemez bevonatú bronz varkocsszorítón (Pákapuszta)

1

5 még feltűnik a háromszögcsoportosítású granuláció, általánosabb azonban az apró szemekből álló granulációt utánzó préselés (pl. gátéri temető bronz lemez nagyszíjvégei, négyzetalakú övveretei, halimbai temető kerek övveretei, varkocsszorítói).

1

6 Mint már a bevezetőben említettem, a későavarkorban ez a díszítési mód nem használatos. Összefoglalás A granuláció díszes arany Mauthner-kisszíjvég egyik legszebb példája egy, az antik hagyományokat a nomád ízléssel ötvöző ötvöseljárásnak. Ez a díszítési mód a 6 —7. században délorosz és ukrán területen terjedt el és az avarok közvetítésével, az avarokkal jutott a Kárpátmedencébe, az onogur-bolgárokkal pedig a mai Bulgária területére (4. ábra). Mivel ezt az ötvöseljárást nemesfémből készült használati és díszítő tárgyakon alkalmazták, ezért a tárgyak gazdag leletegyüttesekből ismertek. A Mauthnerkisszíjvég koraavarkori sírból, minden bizonnyal egy kunbábonyi, arcibasevi, ucs-tepei, kamuntai vagy madarai típusú övgarnitúrából származik. Azt, hogy a teljes övgarnitúrát tartalmazó sírban még milyen leletek lehettek, ma már nem lehet eldönteni. Az analógiák alapján a kisszíjvég származhat egy ,,csak" aranyövet és fegyvert tartalmazó sírból, lehet azonban egy kunbábonyi gazdagságú kagánsír egyik lelete is. Annak alapján, hogy a Mauthner-kisszíjvég díszítésben és qualitásban egyetlen magyarországi párhuzama a kunbábonyi leletben került elő, feltételezhető, hogy ez a kisszíjvég is a Duna-Tisza közéről származik és az, hogy viselője magas rangú személy lehetett. 1

4 Grincenko 1950, 63 1

5 Awaren 1985, 55. Abb. 47 lf

i Kada 1905, 360-384; Halimba 159. sír 66.20.10 MNM 64.20.237-250; 327. sír - MNM